Az első három negyedév számai alapján a külföldi közvetlen beruházások Szerbiában csaknem a felére estek vissza tavaly, mivel az első kilenc hónapban a bruttó beáramlás mintegy 2,5 milliárd eurót tett ki. Azonos időszakban egy évvel korábban 3,8 milliárd euró valósult meg, míg 2024 egészében rekordösszegű, 5,2 milliárd euró – írja a Demostat.
A beruházások visszaesését a diaszpórából érkező hazautalások sem tudják ellensúlyozni: ezek ugyanebben az időszakban 4,5 százalékkal növekedtek és elérték a 4,3 milliárd eurót,
ám ez a pénz – annak ellenére, hogy valamivel nagyobb arányban irányul az ingatlanokba, és viszonylag kevéssé a vállalkozásokba – továbbra is nagyrészt fogyasztásra megy el. Ugyanakkor kevés az esély arra, hogy az egész tavalyi év összesített adatai érdemi változást mutassanak.
A hatalom a beruházások visszaeséséért a globális folyamatokat és az országon belüli politikai instabilitást tette felelőssé, utalva a hallgatói és polgári tiltakozásokra, ám a Szerbiában működő külföldi vállalatok a beruházások megtorpanását számos más okkal magyarázzák, amelyek „az állam lelkén is száradnak”.
A romló befektetési környezetre utalnak a Szerbia ellen bejelentett perek is: a feltételezett ügyeken túl a holland–belga Delhaize kiskereskedelmi lánc bejelentette, hogy választottbírósági eljárást kezdeményez a washingtoni Nemzetközi Beruházási Viták Rendezésének Központja (ICSID) előtt.
A Maxi és a Shop&Go üzletláncokkal Szerbia legnagyobb kiskereskedelmi hálózatát működtető vállalat azért indít választottbírósági eljárást, mert a szerb kormány tavaly szeptemberben – idén februárig érvényes hatállyal – az áruk választékának mintegy háromnegyedére 20 százalékos árréskorlátozást vezetett be. Az eljárás kimenetele jelenleg nem jelezhető előre, de az eddigi nemzetközi jogviták tapasztalatai alapján van ok az aggodalomra.
Azt, hogy a külföldi vállalatok elbizonytalanodtak a szerbiai beruházásokkal kapcsolatban, a Demostat felmérése is igazolja: a kutatás során tavaly december elején és idén január végén 200 vállalatot kérdeztek meg véletlenszerű mintavétellel a NALED adatbázisában szereplő, 2000 óta megvalósult 800 külföldi beruházás listájáról.
A megkérdezettek között 148 külföldi tulajdonú és 52 vegyes tulajdonú vállalat volt. Arra a kérdésre, miként értékelik a szerbiai befektetési klímát, kétszer annyian – 39 százalék – válaszolták azt, hogy „rossz” vagy „nagyon rossz”, mint ahányan „jónak” tartják (17 százalék). Mindössze 1 százalék véli úgy, hogy a befektetési környezet „nagyon jó”, míg 43 százalék „semlegesnek” ítélte meg.
Ez a környezet sokkal inkább sújtja a kis- és mikrovállalkozásokat: az ebbe a kategóriába tartozó megkérdezettek közül 46,2 százalék „nagyon rossznak”, további 23,1 százalék pedig „rossznak” minősítette a befektetési klímát. Ugyanakkor a nagy rendszerek helyzete sem kedvező: közülük 38,5 százalék választotta a „nagyon rossz”, 34,6 százalék pedig a „rossz” értékelést.
A „semleges” minősítést a közepes vállalatok több mint fele, a nagyvállalatok több mint egyharmada, valamint a kisvállalkozások mintegy 14 százaléka adta. A „jó” értékelést a közepes cégek 47 százaléka, a nagyok 35,3 százaléka, a kis- és mikrovállalatok 17,6 százaléka választotta, míg a „nagyon jó” válaszok aránya statisztikai hibahatáron belül maradt – 0,5 százalék.
Tevékenységi körök szerint – tekintettel arra, hogy a felmérés decemberben készült, amikor már hatályban volt a nagy áruházak árréskorlátozásáról szóló rendelet – nem meglepő, hogy a befektetési klímával legelégedetlenebbek a kereskedelemben dolgozó cégek voltak: 46,2 százalékuk „nagyon rossznak” minősítette a helyzetet.
Őket követik a szolgáltatási ágazat vállalatai 30,8 százalékkal, a feldolgozóipar 15,4 százalékkal, valamint az energetika 7,7 százalékkal.
Azok között, akik a környezetet „rossznak” ítélték, 50 százalékban termelő vállalatok szerepelnek, 23,1 százalékban kereskedelmi, 11,5 százalékban szolgáltató cégek, 7,7 százalékban az IT-szektor vállalatai, valamint egyenként 3,8 százalékban az energetika és a bányászat képviselői.
A befektetési klímát „semlegesnek” minősítette a termelő vállalatok 62,8 százaléka, míg a szolgáltató cégeknek csak 16,3, a kereskedelmi vállalatoknak 14, valamint az IT-, pénzügyi és építőipari cégeknek egyenként 2,3 százaléka.
Azok között pedig, akik „jónak” értékelték a befektetési környezetet, 70,6 százalékban termelő vállalatok találhatók, 11,8 százalékban kereskedelmi cégek, valamint egyenként 5,9 százalékban szolgáltató, pénzügyi és az autóiparban működő vállalatok.
