Az albán és a horvát fegyveres erők, valamint a pristinai biztonsági erők képviselői a Shkoderben tartott találkozón megállapodtak abban, hogy még az idén megtartják első közös hadgyakorlatukat. Közlésük szerint ez összhangban áll a NATO stratégiai koncepciójával és az „euroatlanti célokkal”. Belgrád azonban arra figyelmeztet, hogy a háromoldalú együttműködés az ENSZ 1244-es határozatának megsértését jelenti, foglalta össze a Szerbiai Rádió és Televízió.
Ami Tirana, Zágráb és Pristina számára együttműködés, azt Belgrád veszélyként értelmezi. Az európai integrációért felelős miniszter arra figyelmeztetett, hogy a találkozó egyetlen célja Szerbia veszélyeztetése.
Szerinte két NATO-tagállam képviselőinek találkozójáról van szó egy nemzetközileg el nem ismert entitással, amelynek nincs joga hadsereget létrehozni. A találkozót a Védelmi Minisztérium is elítélte, hangsúlyozva, hogy egy regionális katonai szövetség nyomásgyakorlási eszközt jelent Szerbia számára.
„A Balkánon a fegyveres erőkkel kapcsolatos kérdések Albánia kivételével többnyire más megállapodások révén rendezettek. Albánia és Horvátország egyaránt NATO-tag. Ezért ez a háromoldalú kezdeményezés gyanút kelt Belgrádban, mert létezik egyfajta tudatalatti horvát törekvés arra, hogy ellensúlyt képezzenek Szerbiával szemben a Balkánon, abból kiindulva, hogy a szerb hadsereg a legnagyobb, és az elmúlt években erőteljes fejlődésen ment keresztül” – magyarázza Rade Maroević, az RTS internetes portáljának szerkesztője.
A találkozó a tavaly márciusban megállapodott együttműködés folytatása, amikor a három fél deklarációt írt alá. Ez védelmi ipari együttműködést, közös kiképzéseket és hadgyakorlatokat, a hibrid fenyegetésekkel szembeni ellenálló képesség erősítését, valamint az euroatlanti integrációk támogatását irányozza elő. A helyzet ismerői a nyilatkozatot az ukrajnai háborúval is összefüggésbe hozzák.
„Ez nem szövetség, hanem egyszerűen együttműködés a védelem fejlesztésének keretében, azzal a céllal, hogy fejlődjön Horvátország, Albánia és az úgynevezett koszovói entitás védelmi ipara. Szükség van mindarra, ami az EU és a NATO rendelkezésére áll, hogy növeljék Európa védelmi kapacitásait, vagyis pótolják azt, ami Ukrajnában hiányzik – ez pedig a lőszer. Ugyanakkor ez a koszovói hadsereg létrehozásának befejezését is jelenti, de ez egy nagyon régóta tartó folyamat, amelynek mintegy 90 százaléka már megvalósult” – mondta Marina Kostić Šulejić, a Nemzetközi Politikai és Gazdasági Intézet munkatársa.
A szakmai közvélemény egy része úgy véli, hogy Albánia, Horvátország és a pristinai intézmények védelmi együttműködése jelenleg nem jelent biztonsági problémát, de ez nem jelenti azt, hogy a jövőben nem válhat azzá.
„Hogy a helyzet alakulásával ez problémává válik-e, azt nem tudjuk megmondani, de általánosságban rossz üzenetet küld a szerbeknek és Belgrádnak. Három környező fél szerveződik és hadsereget épít valamilyen okból – ez soha nem jó jel. Hogy ez mennyire veszélyes, azt nem tudjuk előre megítélni” – mondja Maroević.
Az első konkrét jelzés az a közös hadgyakorlat, amelyet Tirana, Zágráb és Pristina erre az évre egyeztetett.
