Születésnapomon az Újvidéki Színház megható meglepetéssel ajándékozott meg. A város napján és a születésnapomon műsorára tűzte az Urbán András rendezte Neoplanta című előadást.
Hosszabb idő után újra láttam a színészeket, akik most is ugyanazzal a lendülettel játszottak, mint a bemutatón, de akadt némi és nagyon fontos különbség is. Az előadás a bemutatón is kritikus légkört teremtett (nem csoda, hogy kiérdemelte a Sterija Játékok nevű nemzeti fesztiválon a legjobb előadásnak járó díjat, ezenkívül a Bitef közönségdíját, valamint Urbán Andrásnak ítélték oda a Politika napilap által alapított legjobb rendezésért járó díjat), de a jelenlegi politikai légkörben a kritikai él a színpadon még élesebb lett.
A színészek betoldottak néhány mondatot, amelyet én is betoldottam volna, annál is inkább, mivel a naplójegyzeteimben megjelentek. Egy megsebzett város anatómiája bontakozott ki.
Az előadás után keserűen állapítom meg, hogy szétszéledt a vajdasági magyar értelmiségi elit. Vannak tehetséges és éles eszű fiatal értelmiségiek, de nincs értelmiségi elitünk. Mindent az Újvidéki Színház helyettesít, gondolom a februárjában repertoárt olvasgatva. Túl nagy teher egy színház számára.
Urbán András: Neoplanta (Fotó: theater.hu – Ilovszky Béla)
