Aleksandar Vučić szerb elnök bejelentette, hogy a következő napokban több országba is ellátogat, köztük Indiába, Németországba és Törökországba, ahol világszintű tisztségviselőkkel tervez tárgyalásokat.
Milan Igrutinović, az Európai Tanulmányok Intézetének munkatársa a Belgrád és Ankara közötti kapcsolatokról szólva emlékeztetett arra, hogy feszültségek alakultak ki Vučić korábbi kijelentése után, miszerint Törökország nagyobb befolyást kíván a Balkánon, ám ez nem vezetett a kapcsolatok komolyabb romlásához, írja az Insajder.
Szerbia és Törökország kapcsolatai ma nem rendelkeznek különösebben széles politikai tartalommal, többnyire gazdasági együttműködésre korlátozódnak.
„A kapcsolatoknak jelenleg nincs sok tartalmuk a gazdasági és a szokásos kereskedelmi viszonyokon túl. Szerbia nincs a török politika fókuszában, ahogyan a Balkán sem, különösen a szíriai események, valamint az Iránnal, Izraellel és Görögországgal fennálló feszültségek után” – fogalmazott.
Igrutinović úgy véli, Szerbiának nincs sok mozgástere az éles reagálásra még akkor sem, ha Törökország katonailag együttműködik Pristinával.
„Nem tűnik úgy, hogy Szerbia olyan helyzetben lenne, hogy komolyan megzavarja a kapcsolatokat, vagy akár csak konzultációra visszahívja a nagykövetét. Az ukrajnai háború elhúzódása és az általános regionális helyzet korlátozza az ilyen lépéseket” – mondta.
Szavai szerint fontos szerepet játszik a szerb elnök és Recep Tayyip Erdoğan személyes viszonya is.
„A törökországi sikertelen puccs óta Belgrád nagyon gyorsan támogatta Erdoğant, és a két elnök között kialakult egy bizonyos személyes kommunikáció, amely ma is meghatározóan hat a kapcsolatokra. Lehetséges, hogy a közelgő találkozótól a kapcsolatok újraszintezését várják” – jegyezte meg.
Hozzátette, hogy Törökország hosszú távon és következetesen folytatja balkáni politikáját.
„Törökország 2008 óta Koszovó patrónusaként lép fel. Gyakorlatilag elsőként ismerte el Koszovó függetlenségét, és ha lehetőség adódik arra, hogy felfegyverezze azt, amit mi illegális formációnak tartunk, akkor ezt meg is teszi. Az, hogy mi mit tehetünk, inkább az összkörülményektől függ, mint magától a kétoldalú kapcsolattól” – mondta.
A szerb külpolitikai stratégia egészéről szólva Igrutinović úgy értékelte, hogy a nemzetközi helyzet megnehezíti az eddigi, a nagyhatalmak közötti egyensúlyozásra épülő koncepciót.
„A globális kapcsolatok feszültsége rombolja a már tizenöt éve létező, úgynevezett négy pilléren nyugvó politikánkat. Szerbiának nincsenek kiépített szövetségei és valóban hatékony, szoros kapcsolatai” – mondta.
Hozzátette: Szerbia nem engedheti meg magának az elszigetelődést, de azt sem, hogy a magas geopolitikára támaszkodjon.
„Egyfajta okos elköteleződésre van szüksége Szerbiának, ami lényegében a regionális kapcsolatokra szűkül. Pekinggel, Moszkvával és Washingtonnal foglalkozunk, miközben elsikkadnak az életszerűbb kérdések” – fogalmazott.
Az elnök azon kijelentését kommentálva, miszerint Szerbia nehéz időkben nem számíthatott a nagyhatalmak támogatására, Igrutinović azt mondta: ez a saját politika hibáiról is árulkodik.
„Ha rosszak az eredmények, akkor rossz volt a megközelítésünk. Szerbia nem diktálhatja a globális kapcsolatok ütemét, hanem alkalmazkodnia kell, miközben megőrzi alapvető érdekeit” – mondta.
„Alapvető hiba az EU-t Kínával, Oroszországgal és az Egyesült Államokkal egy szintre helyezni. Brüsszel nem csupán külpolitikai tényező, vele szemben integrációs politikánk van, ami nem redukálható pusztán külpolitikára” – hangsúlyozta.
Véleménye szerint Szerbia külpolitikai fókuszának inkább európainak és regionálisnak kellene lennie, míg a jelenlegi megközelítés részben politikai marketing következménye.
„Ez egy felpörgött gépezet, amely magas fordulatszámon forog, valójában azonban nem halad” – értékelte Igrutinović.
