Aleksandar Vučić szerb elnök kész lemondani a vétójogról, ha ez lehetővé tenné Szerbia belépését az Európai Unióba, ám ez a lehetőség politikusok és szakértők körében vitatott, mivel a gyakorlatban az Unió tagállamainak két osztályba sorolásához vezetne – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ).
Vučić ezt a hajlandóságát hétfőn a lapnak adott nyilatkozatában fejezte ki. Azt mondta, hogy Szerbia számára elfogadható a vétójog nélküli tagság, ugyanis Szerbia számára a legfontosabb szempont a közös piac és az áruk, a személyek és a tőke szabad mozgása, s ezek azok a központi értékek, amelyeket az EU-tagsággal Szerbia meg kíván valósítani.
Korábban Edi Rama albán miniszterelnök is hasonlóan nyilatkozott: „Vigyenek be minket Európába, és kész vagyok aláírni egy megállapodást, amelyben világosan rögzítjük, hogy nem kívánunk vétójoggal rendelkezni” – mondta akkor Rama.
A FAZ szerint más tagjelölt országok, például Montenegró, jelenleg határozottan elutasítják ezt a modellt – legalábbis nyilvánosan.
Anton Hofreiter, a német Bundestag EU-ügyi bizottságának elnöke azt mondta, hogy a Nyugat-Balkán országaiból olyan jelzéseket kapott, amelyek a vétójog megvonásának kezdeményezését konstruktívnak és reálisnak tartják. „Több kormány van, amely a nyilvánosság előtt undorral és felháborodással utasítja ezt el. Négyszemközt más a helyzet” – mondta a német Zöldek képviselője.
„Szeretném látni azt az államot, amelynek felajánlanak egy aláírásra kész csatlakozási szerződést a tagság minden hatalmas előnyével, egyetlen korlátozással együtt, és amely ezt visszautasítaná” – mondta Hofreiter.
Hozzátette, hogy ennek ellenére nem hisz az időben korlátozott, vétójog nélküli tagság ötletében, mert ez magában hordozza annak veszélyét, hogy az EU-ban örökké lesznek vétójog nélküli országok, de „az alternatíva az, hogy ezek az országok soha nem válnak az EU tagjaivá, vagy valamilyen más félmegoldás születik, amely még kisebb befolyást jelentene számukra”.
Hofreiter azt mondta, a vétójog nélküli megoldás nem igényelné az alapító szerződések módosítását, mert a bővítés önmagában is szerződésmódosítás, így „a vétójogról való lemondás a csatlakozási szerződésbe foglalható”.
Adis Ahmetović külpolitikai szakértő, a szociáldemokrata SPD képviselője a FAZ-nak nyilatkozva azt mondta, pragmatizmusra és kreativitásra van szükség ahhoz, hogy a Nyugat-Balkán hat országát felvegyék az EU-ba, és a vétójogról való lemondás lehetne az a kompromisszum, amely felgyorsítaná ezt a folyamatot.
Ugyanakkor Jens Spahn, a legnagyobb német parlamenti frakció – a CDU és CSU kereszténydemokrata pártok – vezetőjének legutóbbi nyilatkozatai arra utalnak, hogy a kereszténydemokraták körében fenntartások vannak magával a bővítéssel kapcsolatban, akár vétójoggal, akár anélkül – írja a FAZ.
Marta Kos, az EU bővítési biztosa pedig ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy szkeptikus és az EU-szerződések nem irányoznak elő semmiféle másodrendű tagságot.
Szerbia másodrendű tagállam lenne a vétójog nélkül
