Jelenleg senki sem tudja biztosan megmondani, hogy az amerikaiak kivonulnak-e Koszovó és Metóhia területéről, illetve a KFOR-erőkből – mondta a Dozvolite… című műsor szerkesztője, Goran Janićević, hozzátéve, hogy ez a lehetőség ma közelebb áll a valósághoz, mint korábban. Azt is elmagyarázta, képes lenne-e a KFOR amerikai katonák nélkül működni, illetve mennyire fontos a misszió a koszovói szerbek számára, írja a Szerbiai RTV portálja.
A Donald Trump vezette amerikai adminisztráció – a brüsszeli Politico portál nem hivatalos értesülései szerint – azt kéri európai szövetségeseitől, hogy csökkentsék a NATO katonai jelenlétét Koszovóban és Metóhiában, és fokozatosan zárják le a KFOR-missziót.
A Politico forrásai szerint Trump szándéka komoly aggodalmat váltott ki az európai fővárosokban. Állítólagos célja, hogy a szövetség kivonuljon a korábbi háborús övezetekből – köztük Irakból –, és a jövőben elsősorban a tagállamok nemzeti biztonságára, védelmére és az ellenség elrettentésére koncentráljon.
Az elmúlt húsz évben ez már a hatodik alkalom, hogy a Bondsteel bázis bezárásáról beszélnek. Janićević szerint azonban a legutóbbi hírek az amerikai katonák esetleges kivonásáról és a KFOR fokozatos csökkentéséről ezúttal reálisabbak, mint korábban.
Mekkora az amerikaiak szerepe a KFOR-ban?
Szerinte az amerikai erők hirtelen kivonása nem reális, elsősorban a KFOR összetett parancsnoki struktúrája miatt. A KFOR vezérkari főnöki posztját jelenleg Maximilian Clark ellentengernagy tölti be, míg a Bondsteel bázison működő keleti regionális parancsnokság élén Jonathan Lloyd ezredes áll.
„Ezeknek az embereknek és a teljes parancsnoki struktúrának a hirtelen kivonása egyszerűen nem lehetséges, mert felborítaná a vezetési rendszert” – hangsúlyozta Janićević.
Hozzátette, hogy az USA nem is a legnagyobb kontingenst adja a KFOR-ban; ezt a szerepet Olaszország tölti be több mint 900 katonával, és az utóbbi években Olaszország, Magyarország és Törökország játssza a legfontosabb szerepet a misszióban.
Az amerikai részvétel ma már főként a Nemzeti Gárda egységeire, vagyis tartalékosokra támaszkodik.
Mit jelent a KFOR a koszovói szerbek biztonságára nézve?
Janićević szerint a KFOR jelenléte fontos elrettentő tényező.
„A jelenlegi jelenlét azt jelenti, hogy a pristinai hatóságok nem tudnak olyan nagyobb akciót végrehajtani, amely veszélyeztetné a koszovói szerbek biztonságát és fennmaradását” – mondta.
Emlékeztetett arra, hogy a KFOR az úgynevezett „harmadik reagálási vonal” a pristinai intézmények és az EULEX után, és kulcsfontosságú hatáskörökkel rendelkezik az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozata és a kumanovói katonai-technikai megállapodás alapján, beleértve a légtér ellenőrzését is.
Úgy véli, a KFOR kivonulása biztonsági vákuumot hagyna maga után, mivel a misszió eddig ütközőzónaként működött.
A KFOR parancsnokának azon értékelésére reagálva, miszerint a biztonsági helyzet „nyugodt, de törékeny”, Janićević kijelentette, hogy Belgrád részéről nincsenek agresszív lépések, és folyamatos kommunikáció zajlik a Szerb Hadsereg és a KFOR között.
„A KFOR erői meglehetősen nyugodtan szemlélik a helyzetet, és emiatt történik sok incidens” – tette hozzá.
