A virágok és egyéb dísznövények külkereskedelmi forgalmának értéke tavaly 49 millió eurót tett ki, ami hatmillió euróval több az előző évinél, ugyanakkor a hiány érezhetően nőtt, mivel az export értéke 6,7 millió euró, az importé pedig 42,3 millió euró volt – közölte a Szerbiai Gazdasági Kamara (PKS).
A szerbiai virág- és dísznövényexport legjelentősebb piaca az Európai Unió volt 59 százalékos részesedéssel, ezt követték a CEFTA-országok 21 százalékkal, valamint a Vámunió (Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán) 14 százalékkal.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Tavaly Szerbia az EU-országokba 3,93 millió euró értékben exportált virágot és dísznövényt, főként Hollandiába, Lengyelországba, Horvátországba és Németországba. A CEFTA-régióba irányuló export 1,43 millió eurót tett ki, elsősorban élő virágokat értékesítettek, míg a legfontosabb behozatali piac az EU, 78 százalékos aránnyal.
Danica Mićanović, a Növénytermesztési és Élelmiszeripari Egyesületének képviselője elmondta: a virágfogyasztás világszerte és Szerbiában is emelkedő tendenciát mutat. A fogyasztás éves szinten mintegy nyolc százalékkal nő, a globális forgalom meghaladja a 30 milliárd eurót, míg a hazai piac értéke körülbelül 49 millió euró. Az elmúlt négy évben a virág- és dísznövényimport gyorsabban nőtt, mint az export, így a külkereskedelmi hiány is emelkedett.
Kiemelte, hogy a virág- és dísznövénytermesztés aránya Szerbia teljes agrár-külkereskedelmében ugyan csekély, de a termőterületek növekedése és a termelés intenzívebbé válása egyértelmű.
„A virágtermesztésnek, mint a mezőgazdasági termelés speciális formájának és a gazdasági rendszer fontos tényezőjének, jövedelmező ágazattá kell válnia. Ennek érdekében elengedhetetlen a termelők összefogása” – mondta Mićanović.
A szerbiai termelésről szólva kiemelte, hogy a legfontosabb a rózsatermesztés.
A rózsaexport összértéke 2024-ben 2,5 millió euró volt, amely az előző évben 3,4 millió euróra nőtt. Az import 2024-ben 7,04 millió eurót, 2025-ben pedig 7,95 millió eurót tett ki, ami a szerbiai rózsaexport jelentős növekedését jelzi. Bár a virágtermesztés jövedelmező tevékenység, jelentős beruházásokat igényel – mondta Mićanović.
Ljubomir Jelić, a Ravno Selo-i „Jelić” faiskola képviselője elmondta, hogy egy átlagos háztartás számára, amely ezzel a tevékenységgel szeretne foglalkozni, legalább 500 négyzetméternyi fóliasátorra van szükség, valamint körülbelül 20 000 eurós kezdeti beruházásra és széles virágválasztékra az értékesítés beindításához. A befektetés rendszerint kilenc hónap alatt térül meg.
„Aki virágtermesztéssel szeretne foglalkozni, annak a virágok iránti szeretet mellett alaposan ismernie kell a termelés és a termesztés minden aspektusát, mert minden hiba komoly költségekkel jár” – hangsúlyozta Jelić, hozzátéve, hogy a termelők számára kedvező lenne, ha ezt a jövedelmező ágazatot további termelési és exporttámogatással erősítenék.
Fotó: freepik
