Miközben Szerbiában évek óta közbeszéd tárgya a termőföldárak szárnyalása, a legfrissebb adatok szerint a piac az utóbbi időszakban inkább stagnál. A különbségek azonban továbbra is jelentősek: egy hektár a Vajdaságban sokszorosa lehet egy dél-szerbiai parcellának – és nem csupán földrajzi okokból, írja a Forbes Szerbia.
A Köztársasági Földmérő Intézet (RGZ) adatai alapján 2025 harmadik negyedévében a legdrágább mezőgazdasági földterületet Újvidék térségében, Kaćon értékesítették, 38 euró/négyzetméteres áron, valamivel több mint 37 áras parcella esetében. A legnagyobb értékű ügylet ugyanebben az időszakban 800 ezer euró volt: négy, összesen több mint 55 hektáros földterület cserélt gazdát a Šid községhez tartozó Kukujevcin. A teljes forgalom értékének 70 százaléka a Vajdaság régiójához kötődött.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Megtorpant árnövekedés, tartós különbségek
Bár a 2010-es években drasztikus drágulás zajlott, szakértők szerint az elmúlt három évben a termőföldárak nem mutatnak számottevő növekedést. A korábbi lendület megtorpant, de jelentős visszaesés sem tapasztalható. A Vajdaság és az ország többi része közötti árkülönbség viszont továbbra is markáns.
Az eltérések mögött több tényező húzódik. A talajminőség, az infrastruktúra, a vízellátottság és az öntözési lehetőségek mind befolyásolják az árakat. Az utóbbi három aszályos év szintén hatással volt a keresletre és a befektetői kedvre.
A Vajdaságban jelenleg 10–15 ezer euró között mozog egy hektár ára, de előfordult már 35 ezer eurós értékesítés is. A legdrágább földek a Tisza és a Duna közötti térségben találhatók, de Bácska, Szerémség és Bánát is magas árakat mutat. Ezzel szemben Dél-Szerbiában 2–3 ezer euróért is lehet hektárt vásárolni, egyes helyeken akár 2 ezer euró körüli áron. Ott a mezőgazdasági termelés kevésbé intenzív, jellemzőbb a zöldség- és gyümölcstermesztés, valamint az apróbb birtokszerkezet.
Fogyó termőterületek, növekvő nyomás
Milan Prostran agroökonómus szerint a termőföld szűkössége alapvető hajtóerő. Szerbiában 2012-ben még 5,3 millió hektár állt rendelkezésre, ebből 3,4 milliót használtak aktívan. A 2023-as adatok szerint a rendelkezésre álló terület 4,7 millió hektárra csökkent, a használt föld pedig mintegy 200 ezer hektárral lett kevesebb.
A csökkenés mögött részben infrastrukturális beruházások, részben klímaváltozás, erózió és talajdegradáció áll. Szakértők emlékeztetnek: egyetlen centiméter termőtalaj regenerálódásához akár ezer évre is szükség lehet. Európában évente Berlin méretű mezőgazdasági terület tűnik el.
A 2000-es évek elején a legjobb minőségű földeket alacsony áron értékesítették, gyakran nagybefektetőknek. A fordulat 2010 után következett: a hektáronkénti ár 2008-ban még 5 ezer euró volt, mára sok helyen elérte a 25 ezret, sőt kivételes esetekben 150 ezer eurót is. Ezek azonban nem jellemzik az általános piaci helyzetet.
Ki vásárol és miért?
Az ingatlanszakértők szerint a reális piaci árakat elsősorban a mezőgazdasági termelők határozzák meg. Ők azt számolják, mekkora jövedelmet tudnak kitermelni a földből. Egy vajdasági gazda akár 20 ezer eurót is kifizet hektáronként, ha a parcella a saját földje mellett fekszik, és ezzel növelheti birtokát.
Az elmúlt években azonban új típusú vásárlók is megjelentek: sportolók, informatikai szektorban dolgozók és más, tőkeerős befektetők, akik magasabb árat is hajlandók fizetni. Különösen jövedelmező lehet a föld átminősítése építési területté. Egy Žabalj melletti példa szerint két hektárt 50 ezer euróért vásároltak, majd lakóövezetté minősítették, 40 telket alakítottak ki, amelyeket egyenként 20 ezer euróért értékesítenek – így az összbevétel elérheti a 800 ezer eurót. Az ilyen esetek azonban ritkák.
Nemzetközi szinten is nő az érdeklődés a termőföld iránt. A tendencia részeként említik, hogy Bill Gates az Egyesült Államokban mintegy 250 ezer hektár mezőgazdasági földet vásárolt.
Állami földek és jövőbeli irányok
Szerbiában mintegy 500 ezer hektár állami tulajdonú földterület van, amelyből körülbelül 250 ezret adnak bérbe, évi mintegy 50 millió euró bevételért. Szakértők szerint további 300 ezer hektár bevonható lenne a forgalomba vagy hosszú távú használatba adható lenne kis- és közepes gazdálkodóknak, ezzel erősítve a vidéki gazdaságot.
A 2025 első félévi adatok szerint a mezőgazdasági föld mediánára 8.550 euró volt hektáronként, az árak 300 és 80 ezer euró között szóródtak. Az előző év azonos időszakához képest 8 százalékos növekedés történt. A forgalomban szereplő átlagos parcella mérete Vajdaságban 1,5 hektár, míg Dél- és Kelet-Szerbiában 92 ár, Belgrád térségében 91 ár, Šumadija és Nyugat-Szerbiában pedig 66 ár.
A mezőgazdasági föld a teljes ingatlanforgalom 15 százalékát tette ki, a lakások (31%) és az építési telkek (16%) mögött. A számok azt mutatják: bár a hektár nem mindenütt ugyanannyit ér, a termőföld továbbra is stabil, stratégiai jelentőségű befektetés marad Szerbiában.
Éles regionális különbségek vannak a földpiacon
