A Szerb Nemzeti Bank (NBS) honlapján a Hasznos tudni rovatban az infláció különböző fogyasztási kosárral rendelkező háztartásokra gyakorolt hatásáról írnak. Mint írják, a legerősebb inflációs nyomás idején, különösen 2022-ben és 2023 első felében, az infláció arányaiban jobban érintette az alacsonyabb fogyasztású háztartásokat, és náluk magasabb volt, mint a többet költő háztartásoknál. Ennek ellenére az infláció lassulása és a minimálbér emelése valamelyest javított a helyzetükön az utóbbi években.
Konstantin Sorak, a Gazdasági Kutatási és Statisztikai Osztály kutatója elmagyarázta, hogy az elemzésben a Háztartási Költségvetési Felmérés adatait használták. A háztartásokat a fogyasztás szintje szerint öt egyenlő csoportra, úgynevezett kvintilisekre osztották.
„Az első kvintilis a legalacsonyabb fogyasztású háztartások 20 százalékát foglalja magában, míg az ötödik kvintilis a legmagasabb fogyasztású 20 százalékot” – mondta. Hozzátette, hogy az elemzés a 2020-tól a tavalyi évig tartó időszakot vizsgálta, amelyet fokozott globális bizonytalanság és számos gazdasági sokk jellemzett, amelyek Szerbiára is hatással voltak.
Elmondása szerint a kiadások szerkezete a fő oka annak, hogy az infláció jobban érintette az alacsonyabb fogyasztású háztartásokat.
„Az első kvintilisbe tartozó háztartások költségvetésének nagyobb részét az élelmiszer és a kommunális szolgáltatások teszik ki, és éppen ezeknek a kategóriáknak az árai emelkedtek a legnagyobb mértékben. Ez a globális energia- és élelmiszerpiaci zavarok, a járvány utáni kereslet élénkülése, valamint a geopolitikai feszültségek fokozódása miatt történt” – mondta.
Hozzátette, hogy ezzel szemben a közlekedés, a vendéglátás és a szabadidős szolgáltatások árai is emelkedtek, amelyek inkább a magasabb fogyasztású háztartások kiadásaiban szerepelnek nagyobb arányban. Ez részben csökkentette a különbséget a legkevesebbet és a legtöbbet költő háztartások inflációs mutatói között.
Sorak szerint az első és az ötödik kvintilis inflációja közötti legnagyobb különbséget 2023 közepén mérték, amikor az eltérés körülbelül 2,6 százalékpont volt. Ez azt jelenti, hogy ennyivel volt magasabb az infláció az alacsonyabb jövedelmű és fogyasztású lakossági csoportok számára.
Az elemzés kiemeli, hogy 2024 elejétől az infláció lassulni kezdett, amihez hozzájárult a monetáris politika szigorítása és az úgynevezett magas bázishatás.
„Mivel a lassulás nagyrészt az élelmiszerárak stabilizálódásához kapcsolódott, az éves infláció viszonylag gyorsabban csökkent az alacsonyabb fogyasztású háztartások esetében. Ez a tendencia 2025 nagy részében is folytatódott, és az utolsó negyedévben hozzájárult ehhez a kereskedelmi árrések korlátozásáról szóló rendelet bevezetése is, amely az élelmiszerárak csökkenését eredményezte” – mondta.
Kivételként említette a májustól augusztusig tartó időszakot, amikor a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt az élelmiszerárak – különösen a gyümölcsök és zöldségek – jelentősen emelkedtek.
Az élelmiszerárak emelkedésének megállításával és az infláció célérték közelébe szorításával megteremtődtek a feltételek ahhoz, hogy az állami intézkedések jobban javítsák a lakosság valós életszínvonalát.
„Az életszínvonal javulására – különösen az alacsonyabb jövedelmű lakosság esetében – a minimálbér növekedése és az alacsonyabb élelmiszerárak együttes hatása hatott, amelyet a kereskedelmi árrések korlátozásáról szóló rendelet bevezetése is befolyásolt. Ennek eredményeként az átlagbér teljes mértékben fedezi az átlagos fogyasztói kosarat, és a minimálbér szinte teljesen fedezi a minimális fogyasztói kosarat” – mondta.
Fotó: Novosti
