Az NVI legfrissebb adatai szerint már csaknem 470 ezren szerepelnek a levélszavazók névjegyzékében, és még több tízezer regisztrációt bírálhatnak. A levélszavazás, amivel először a 2014-es parlamenti választáson élhettek azok a magyar állampolgárok, akiknek nincs magyarországi lakcímük, alapból egyszerűnek tűnik. A szavazás biztonságát és titkosságát szavatoló garanciák mégis bonyolulttá teszik, erre utal legalábbis, hogy a legutóbbi választáson csaknem 50 ezer levélszavazatot minősítettek érvénytelennek. Akkor a 456 ezer regisztráltból 318 ezren adták fel szavazatukat, de csak 269 ezer volt érvényes – írja a telex.hu.
A külhoni magyarok szavazati joga nem automatikus, akár levélben, akár külképviseleten szavaznának, fel kell vetetniük magukat az adott névjegyzékbe. Annak, aki jogosult a levélszavazásra, de jelenleg nem szerepel a választási névjegyzékben, még tíz napig, március 18-án 16 óráig van lehetősége regisztrálni. A regisztráció tíz évig érvényes, és nem csak egy választásra szól, mert minden adatfrissítésnél vagy érvényes szavazat leadásakor megújul. Aki ennél nem régebben regisztrált, tehát már szerepel a levélben szavazók névjegyzékében és nem változtak meg az adatai, annak a Nemzeti Választási Iroda (NVI) automatikusan küldi neki a szavazási csomagot a regisztrációkor megadott értesítési címre.
A regisztrációkor meg kell adni, hogy a szavazólapot is tartalmazó levélcsomagot milyen úton kéri a választó: postázás és személyes átvétel közül lehet választani. Utóbbira csak bizonyos országokban van lehetőség, azt, hogy melyek ezek, a kormány rendeletben határozta meg. A regisztrációs lapon a szomszédos országok külképviseletei szerepelnek, van, ahol több is.
A levélben szavazóknak, mivel nincs magyarországi lakhelyük, csak egy szavazatuk van, az országos pártlistás. Ezért csak egy darab szavazólapot kapnak, de a levélcsomagban így is több papírt kapnak kézhez, mint egy magyarországi szavazó, aki besétál a szavazófülkébe. Emiatt könnyebb is elrontani az egészet, pedig egy apró óvatlanság is érvénytelenítheti a szavazatot. Lássuk, mit kapnak a levélszavazók a csomagban, és mik a hibalehetőségek!
A csomagban van:
- Egy útmutató a szavazás módjáról, ebben szerepelnek azok a tudnivalók, amikkel elkerülhető, hogy a szavazat érvénytelen legyen. Ezt érdemes figyelmesen elolvasni!
- Egy azonosító nyilatkozat, amin a választó megadja a személyes adatait.
- Egy nagy méretű válaszboríték, amibe a kitöltött azonosító nyilatkozatot kell helyezni.
- Egy kisebb boríték, amibe a kitöltött szavazólap kerül. Ezt a kis borítékot is a nagy borítékba kell rakni.
Talán a két boríték tartalmát a legkönnyebb összekeverni, pedig az mindent boríthat. Ha például valaki a nagy borítékba teszi a szavazólapot is a nyilatkozat mellé, azt már nem tudják beszámítani, mert így sérül szavazatának a titkossága. A legutóbbi választáson emiatt lett érvénytelen több tízezer levélszavazat.
A lezárt levélcsomagokat többféle módon is vissza lehet juttatni Magyarországra az NVI-nek. A küldeményt mindenki egyénileg feladhatja a postán, ez nem kerül pénzbe, de itt is figyelni kell a határidőre, a szavazatnak legkésőbb a választás napján be kell érkeznie. A lezárt levélcsomagot egy harmadik, külső borítékba téve is fel lehet adni, de akkor fizetni kell a postázásért.
Hivatalosan arra is van lehetőség, hogy személyesen vagy másik személy által juttassuk el a borítékot bármely külképviseleti választási irodába, vagy bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába. Ha valaki más viszi, ahhoz nem szükséges meghatalmazás vagy a szavazatot leadó személyének azonosítása, így egy valaki akár több szavazatot is vihet. Ezeknek a szavazatoknak is legkésőbb a választás napjáig meg kell érkezniük.
Mennyire számítanak a levélszavazatok?
A 2014-es volt az első olyan országgyűlési választás, amin már volt levélszavazás. Az azóta megtartott választásokon legfeljebb két listás mandátumot hoztak a Fidesznek a határon túliak szavazatai. Olyan pedig még nem volt Magyarországon, hogy a levélszavazatok döntöttek volna el egy választást. A nem levélben szavazó, jellemzően nyugati országokban élő magyarok választási részvételi aránya viszont jóval alacsonyabb szokott lenni, mint a levélben szavazóké.
A 2022-es országgyűlési választáson több mint 318 ezer szavazási levélcsomag érkezett be. Ebből 268 ezer szavazat volt érvényes, és csaknem 50 ezer lett érvénytelen. Az összes érvényes szavazat közel 94 százaléka a Fidesz–KDNP listájára érkezett. Voltak küldemények, amik túl későn érkeztek be a választási irodához, és ezért nem tudták őket beszámítani, 2022-ben 3059 késve befutó levélszavazat volt az NVI szerint.
2018-ban nagyjából 4300 szavazat lett érvénytelen amiatt, hogy az NVI szerint megsérült a biztonsági ragasztócsík a borítékokon. Ezekért a voksokért a Fidesz a Kúriáig is elment, de nem sikerült elérni, hogy ezeket beleszámolják a végeredménybe. Orbán Viktor emiatt mondhatta azt a 2018-as választás után, hogy a Kúria „elvett egy mandátumot a Fidesztől”.
A levélszavazás bevezetése óta ciklusról ciklusra egyre többen regisztráltak levélszavazásra, a mostani részvétel is várhatóan magasabb lesz a négy évvel ezelőttinél. 2014-ben 193 793-an, 2018-ban pedig 378 449-en regisztráltak, és 2022-ben mintegy 456 ezer levélszavazó szerepelt a névjegyzékben. A cikk írásakor már csaknem 470 ezren kerültek a jegyzékbe, a beérkezett regisztrációs kérelmek száma pedig a 650 ezerhez közelített.
2022-ben a Fidesz–KDNP listája két plusz mandátumot nyert a levélszavazatok miatt, egyet az ellenzéki összefogás, egyet pedig a Mi Hazánk kárára. Azt, hogy az idei választáson hány mandátumról dönthetnek a levélszavazatok, a részvétel és az érvényes szavazatok aránya is nagyban befolyásolja. Ökölszabályként nagyjából százezer szavazatonként egy mandátummal számolhatunk.
Akad pár kiskapu
A legutóbbi országgyűlési választás előtt több kiskaput is bemutatt a telex.hu a levélszavazatokkal kapcsolatban:
- Szerbiában nem a posta vitte ki a szavazólapokat, hanem a Fidesz helyi partnerének aktivistái kézbesítették és gyűjtötték őket;
- Romániában az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is hirdette, hogy nem jó a postára bízni a szavazatok visszaküldését, és arra biztatták az erdélyieket, hogy bízzák ezt a feladatot inkább az EMNP képviselőire;
- Berettyószéplakon az RMDSZ-es alpolgármestere házról házra járva gyűjtötte be a levélszavazatokat;
- Marosvásárhely mellett pedig kidobott, már kitöltött szavazólapokat találtak.
Probléma az is, hogy több ezer elhunyt szavazó nevére küldhetik ki a levélcsomagokat a határon túlra. Ez azért fordulhat elő, mert a regisztráció tíz évig érvényes, így, hacsak nem jelenti a halál tényét az elhunyt családja a magyar hatóságoknak, a választás előtt az elhalálozott választópolgár értesítési címére is kiküldik a szavazási csomagot. Innentől pedig gyakorlatilag lehetetlen ellenőrizni, hogy valaki szavaz-e a regisztrált elhunytak nevében. Hiába bírálják ezt a gyakorlatot minden választási évben, a jogalkotóknak máig nem sikerült kiküszöbölniük a problémát.
