Miközben Szerbiában már hetek óta a legfelsőbb politikai vezetés és a nyilvánosság azzal foglalkozik, hogy az új európai beléptetési rendszer (EES) milyen hatással lesz az üzleti szektorra, gyakran megfeledkeznek azokról, akiknek a mindennapi életét nehezítik meg az új szabályok. Ilyen helyzetben vannak Neštin és Vizić falvak lakói a Bačka Palanka községben – írja a Savremena politika.
Ez a két kis szerémségi falu a Fruška gora és a Duna között fekszik, de közigazgatásilag Bačka Palankához tartozik, amely a folyó túloldalán található. A kettő között azonban nemcsak a Duna van, hanem Horvátország területe is, egy úgynevezett „zseb”, amely könnyen felismerhető Vajdaság térképén.
A különleges földrajzi elhelyezkedés miatt e két falu lakói évtizedek óta naponta áthaladnak egy másik ország területén, hogy eljussanak iskolába, orvoshoz vagy más közintézménybe Bačka Palankára.
A legrövidebb út a Bačka Palanka–Ilok határátkelőn vezet. Vizićből Bačka Palankáig körülbelül 9 kilométer az út, Neštinből körülbelül 13 kilométer.
Egy helyi lakos a Savremena politika portálnak elmondta, hogy az EES rendszer bevezetése előtt minden viszonylag akadálytalanul működött. A lakosok naponta átlépték a határt, a legnagyobb gond az volt, hogy az útlevelekben gyorsan beteltek a pecsétek, ezért sokan a lejárati idő előtt kénytelenek voltak új okmányt igényelni.
A helyzet Horvátország 2023-as schengeni csatlakozása után változott meg, és tovább bonyolódott az EES (Entry/Exit System) bevezetésével. Ez az európai rendszer digitálisan rögzíti minden harmadik országbeli állampolgár belépését és kilépését a schengeni térségből, szigorúan alkalmazva a 90 napos tartózkodási szabályt 180 napos időszakon belül.
Bár Neštin és Vizić lakói csak néhány percig haladnak át Horvátország területén, pusztán tranzitként, ez a rendszerben mégis teljes schengeni belépésnek számít egy napra. Emiatt gyorsan kimerítik a megengedett tartózkodási időt, annak ellenére, hogy valójában nem is tartózkodnak Horvátországban vagy más schengeni országban.
„Mi csak áthaladunk azon a pár kilométeren, hogy eljussunk a saját oldalunkra. Ha most minden ilyen áthaladás schengeni belépésnek számít, akkor lassan számolnunk kell, hányszor megyünk be a városba” – mondta egy helyi lakos.
A község adatai szerint Vizićben 240, Neštinben 613 lakos él. A lakosság nagy része naponta ingázik Bačka Palankára.
Az önkormányzat szerint a két falu lakói többnyire ott dolgoznak, ott intézik az adminisztratív és egészségügyi ügyeiket, és az általános iskola felsőbb osztályos tanulói, valamint a középiskolások is ott járnak iskolába.
Az adatok szerint Neštinből 8 általános iskolás, Vizićből 5 általános iskolás utazik naponta, a két faluból pedig összesen 24 középiskolás jár át Bačka Palankára.
Az új schengeni szabályok miatt alternatív útvonalakat is fontolgatnak. Egy lehetőség például, hogy Bánmonostor felé mennek, majd ott komppal átkelnek a Dunán Begecsnél, és onnan folytatják az utat Bačka Palankára.
Ez azonban jelentősen meghosszabbítaná az utazást. A jelenlegi 9, illetve 13 kilométer helyett 36–42 kilométeres út lenne, ráadásul komppal kellene átkelni a Dunán, amelynek menetrendje függ az időjárástól, a vízállástól és a közlekedési szervezéstől.
Az önkormányzat szerint az elmúlt évtizedben többször felhívták a figyelmet a két település lakóinak problémáira.
Egy új Duna-híd Bačka Palanka közelében már évek óta tervben van, és gyakran emlegetik a probléma végleges megoldásaként. Több belgrádi kormány is bejelentette a projektet, de konkrét építési határidők nélkül.
Tavaly december végén Belgrádban szerződést írtak alá a híd megépítéséről a spanyol „Centunion” vállalattal. Aleksandra Sofronijević építésügyi, közlekedési és infrastruktúraügyi miniszter akkor azt mondta, hogy a híd egész Vajdaság számára nagy jelentőségű, mivel jelentősen javítja majd az életminőséget a folyó mindkét oldalán.
Szerbia 2026-os költségvetésében a híd építése kiemelt beruházásként szerepel, és a projektre körülbelül 15 milliárd dinárt különítettek el.
Az önkormányzat tájékoztatása szerint a tervezett híd több mint 1857 méter hosszú lesz, és az építkezés várhatóan négy év alatt fejeződik be.
Addig azonban Neštin és Vizić lakóinak mindennapi élete továbbra is attól a határátkelőtől függ, amely egyszerre nemzetközi határpont és helyi közlekedési útvonal.
Füzegy (Fotó: Petar Milošević/Wikipedia)
