Kevesebb mint három hét múlva kilenc helyi önkormányzatban és egy városi kerületben tartanak helyhatósági választásokat. Bár területileg korlátozottak, szélesebb politikai jelentőséggel bírnak. Arról, hogy a helyi választások mennyiben tükrözik a választók hangulatát és a politikai trendeket, a Szerbiai RTV-nek nyilatkozott Despot Kovačević, a Belgrádi Politikatudományi Kar professzora.
A professzor rámutatott: a jelenlegi politikai helyzet határozza meg az összes helyi választás tempóját, ami már tavaly is látható volt, bár akkor jóval kisebb mintán. Most viszont azok az önkormányzatok, ahol szavazni fognak, Szerbia-szerte találhatók.
„Ez a minta nem feltétlenül mutatja meg a teljes helyzetet, de mindenképpen jelzi a politikai és pártrendszerünkben tapasztalható tendenciákat és trendeket. Így bizonyos mértékig tükrözni fogja a polgárok hangulatát, de általános következtetéseket nem lehet levonni belőle” – véli Kovačević.
Felmerült az a spekuláció is, hogy az év végéig parlamenti vagy minden szintre kiterjedő választásokat – parlamenti és elnökválasztást – tarthatnak, és hogy a március 29-i szavazás egyfajta teszt lehet a választók általános hangulatának mérésére.
A jelenlegi helyzet tükröződése
Kovačević azonban nem ért egyet ezzel az értelmezéssel, és úgy véli, a közelgő helyi választások elsősorban a jelenlegi politikai állapotot tükrözik majd. Ugyanakkor szerinte tisztábban látszik majd, hogy végül koncentrálódik-e a politikai tér Szerbiában.
„Egyrészt ott van a Szerb Haladó Párt köré és koalíciós partnerei köré szerveződő, már régóta domináns rendszer. Ezek a választások azt tesztelik, hogy a másik oldalon létrejön-e egy nagyobb politikai tömb a például a ‘Szerbia az erőszak ellen’ lista körül, amely korábban 23–24 százalékot ért el, lesz-e növekedés, illetve stabilizálódik-e végre a politikai mező” – mondta a professzor.
A kormánykoalíció egyes pártjai úgy döntöttek, hogy ezeken a választásokon önállóan indulnak. Másrészt viszont néhány olyan párt, amelytől azt várták, hogy saját listával jelenik meg, végül a Szerb Haladó Párttal (SNS) és a Szerbiai Szocialista Párttal (SPS) közösen indul.
Ilyen például Kúla község, ahol a Vajdasági Magyar Szövetség a település nemzetiségi összetétele miatt valószínűleg önállóan is könnyen átlépné a választási küszöböt, állapítja meg.
„Úgy tűnik, olyan választási koalíciók alakulnak, amelyek a lehető legjobb eredményt hozhatják, és majd meglátjuk, hogy a szereplők számításai helyesnek bizonyulnak-e” – mondta Kovačević.
Hangzavar és kommunikációs hibák
A diákok és az ellenzék együttműködése kapcsán a helyzet meglehetősen vegyes: egyes önkormányzatokban együttműködnek, másutt nem. Kovačević szerint ez stratégiai döntések kérdése, hogy hol mi a kedvezőbb.
„Azt mondanám, jobb stratégiai döntés lenne, ha legalább közös név alatt indulnának minden helyi választáson, ahogyan azt a kormánypárt teszi. Most viszont hangzavar alakult ki, de ami nagyon fontos, hogy az ellenzék és a diáklista közötti kommunikációs hibák, illetve az ellenzéki pártok közötti viták nem okoznak akkora kárt, mint amekkora az elégedetlenség a társadalomban. Úgy gondolom, hogy ez az elégedetlenség továbbra is meghatározza a választások tempóját és az ellenzéki erők lehetőségeit a helyi választásokon” – állapította meg Kovačević.
Arra is rámutatott, hogy jelenleg az ellenzéki pártok kisebb szereplők a politikai színtéren az úgynevezett diáklistához képest.
„Ilyen jellegű választásunk eddig még nem volt, hogy ezt tesztelni lehessen. De minden közvélemény-kutatás, amely méri a diáklistát, azt mutatja, hogy ez a legerősebb ellenzéki szereplő. Ebben az értelemben úgy gondolom, hogy az a megállapodás, amely egyelőre hiányzik, és amely a parlamenti választások felé haladva fontos lenne, stratégiai szinten kellene megszülessen. Valamilyen egyezség mindenképpen hasznos lenne számukra” – hangsúlyozta.
Kampányproblémák és a választásokba vetett bizalom
Az aktuális választási kampányról szólva Kovačević rámutatott: sok probléma volt az aláírásgyűjtéssel és a jelöltlisták benyújtásával kapcsolatban. A korábbi tapasztalatok alapján arra számít, hogy erősödni fog az úgynevezett funkcionárius kampány.
„Ugyanakkor azt is látjuk, hogy valószínűleg a nagy, országos témák fogják meghatározni a kampányt. Ha ma például az olaj ára aktuális kérdés, akkor az egyes helyi választásokon talán fontosabb lesz, mint az adott önkormányzat csatornázási problémái. Sajnos ez a mi politikai valóságunk” – mondta.
Arra is figyelmeztetett, hogy a kampányok során gyakran történnek olyan visszásságok, amelyek megingatják a polgárok bizalmát a választási folyamatban, ám a választások után a társadalom ezzel általában nem foglalkozik – egészen a következő szavazásig.
Kiemelte: nincsenek rendszerszintű megoldások, pedig a demokrácia és a választások szempontjából kulcsfontosságú lenne eloszlatni azokat a kételyeket, amelyek rontják a demokratikus légkört.
„A demokrácia és a demokratikus választási folyamat szellemében jó lenne foglalkozni azokkal a problémákkal, amelyek elsősorban a polgárok bizalmát rombolják a folyamatok iránt. Azt mondanám, hogy a szerbiai polgárok jelentős része ma nem bízik a választási folyamatban, és ezen az egész társadalomnak dolgoznia kellene – mindenekelőtt természetesen a döntéshozóknak” – zárta gondolatait Despot Kovačević, a Politikatudományi Kar professzora.
Illusztráció (Fotó: Mina Delić)
