Február 28-án az amerikai és izraeli erők légi csapást mértek Iránra és a harcok azóta is tartanak. A Közel-Keleten zajló események azon túl, hogy világháborúval fenyegetnek, a világgazdaságot is alaposan felkavarhatják, ugyanis Irán a világ egyik legjelentősebb olaj- és gázkészletével rendelkezik, és a mostani konfliktus globális energiaválsággal fenyeget.
Az olaj ára máris megemelkedett, bár még mindig nincs ok a pánikra, volt már hordója 100 dollár is pár éve, és a mutatók is szinte napról napra változnak, attól függően, milyen kijelentés hangzik el vagy milyen átmeneti, „mentő” intézkedéseket foganatosítanak a nagyhatalmak. Például a G7-ek, azaz a legfejlettebb országok kijelentése, miszerint felhasználják az eddig felhalmozott tartalékaik egy részét, azonnal csökkentették valamelyest az árakat.
A világpiac helyzete azonban a mi életünkre és gazdaságunkra is hatással van. Hogy mit tehet ebben a helyzetben az állam, van-e adu a kezünkben és egy elhúzódó háborús időszaknak milyen következményei lesznek Szerbia polgárainak életére nézve, arról Karai László közgazdásszal beszélgettünk.
A közel-keleti válság milyen hatással lesz a világ gazdaságára?
„Minél tovább tart a háború, annál szélesebb körben okoz gazdasági problémákat a világban és Szerbiában is. Ha pár napon vagy héten belül lezárul a háború, a piac visszaáll a régi árakra. Ha elhúzódik, és éppen ez a baj, hogy nem tudjuk, mikor lesz vége – nézzük meg Oroszország és Ukrajna esetét, ahol már évekről beszélünk –, akkor az árak drasztikusan emelkedni fognak és akár egy újabb gazdasági válság is kialakulhat. De ebben a pillanatban ettől még nem kell tartani. Donald Trump már előre bocsátotta, hogy egy hónapnál tovább nem tervez háborúskodni, de kérdés, mit mond erre a másik fél. Tudni kell, a recesszió mutatóit az elmúlt 2 negyedév gazdasági adati adják, és elsősorban azt kísérik, van-e gazdasági és termelési stagnálás vagy visszaesés. Ha ez két vagy három ciklusban is megfigyelhető, akkor már recesszióról beszélünk. Reméljük, erre nem kerül sor.”
Mit tehet Szerbia, hogy stabilizálja az üzemanyagárakat és saját gazdasági helyzetét?
„Különböző intézkedésekkel időt lehet nyerni. Például Magyarország befagyasztotta és maximalizálta az üzemanyagárakat. Ez egy gazdasági logikát mellőző intézkedés, de átmenetileg beválhat. Szerbia a napokban betiltotta a kőolajszármazékok kivitelét, ez logikus és jó döntés volt ebben a helyzetben. Ezen kívül csökkentheti még a jövedéki adót vagy az áfát, de sajnos hosszú távon ez nem lehet megoldás. Ezzel az állam saját magát károsítja meg, hiszen olyan bevételektől esik el, melyek az államkasszát töltik és amiből fenntartják az ország működését, folyósítják a közszféra dolgozóinak bérét, utalják a nyugdíjakat, szociális segélyeket, csak hogy néhány alapvető dolgot említsünk. De ezzel ideig-óráig féken tudják tartani az üzemanyagárakat, s ezzel megakadályozzák, hogy minden más megdráguljon. Vannak kőolajtartalékaink nekünk is még tavalyról, ezt is ki lehet használni most ebben a helyzetben.”
Előfordulhat, hogy Szerbiában nem lesz elég gáz és kőolaj?
„Szerencse a szerencsétlenségben, hogy Szerbia Kazahsztánból importálja a nyers kőolaj legnagyobb részét, és az onnan való olajszállítás egyelőre nem ütközik problémába. A másik Azerbajdzsán, ők valamelyest érintettek a háborúban, a harmadik legnagyobb importőrünk Irak, de a negyedik Nigéria, ahonnan a szállítás gond nélkül történik és a horvát Adria-vezetéken keresztül eljut a pancsovai feldolgozóba. Amíg ez a vonal működik, üzemanyag is lesz. Egy másik jó hír lehet, hogy múlt hónapban a szerb külügyminiszter Líbiába látogatott és ha sikerülne a régi jó kapcsolatokat feleleveníteni, az számunkra nagyon előnyös lenne. Tehát összességében nem is vagyunk olyan rossz helyzetben. Ha azonban nem lesz elég üzemanyag vagy drágán lehet csak hozzájutni, akkor például a földművelés, a mezőgazdaság költségei is növekszenek, emelkedik a nyersanyag ára, emelkedik a gyári termelés és feldolgozás költsége, drágulnak a szállítás költségei és ezzel együtt drágulnak a végső termékek, amik a fogyasztókhoz eljutnak. És persze magasabbak lesznek a közüzemi díjak és növekszik az infláció is.”
Folyamatban van a Szerbiai Kőolajipari Vállalat orosz tulajdonának felvásárlása a MOL részéről. A szerződés aláírása mit jelent Szerbiának egy esetleges energiaválság esetén?
„Az OFAC március 20-ig adta ki a NIS-nek az engedélyt. Tehát pár napig még tudjuk, hogy mi lesz, de az is valószínűsíthető, hogy mivel mindegyik félnek az az érdeke, hogy a szerződést aláírják, én kétlem, hogy probléma lenne ekörül. Meg kell érteni, a NIS az egyik legfontosabb eleme a gazdaságunknak és a jövőbeni biztonságos ellátás kulcsa ennek a szerződésnek az aláírása. Az üzemanyagpiac közel 80 százalékát ők biztosítják és a bevételeik egy része bekerül az állami költségvetésbe, amik hihetetlenül nagy összegek. Miközben a NIS a legnyereségesebb vállalatok közé tartozott Szerbiában, tavaly az amerikai szankciók miatt veszteséget termelt, tehát ezt mindenképpen el kell kerülni. A másik fontos dolog, hogy a NIS még nemzetközi viszonylatban is sokat nyom a latban, mert Szerbia pozitív hitel-és befektetési minősítését lényegesen befolyásolja, vagyis kisebb kamattal vehetünk fel hitelt és bevonzzuk a befektetőket. Ez pedig indirekt módon javítja az életminőséget, a polgárok anyagi helyzetét. és szinten tartja az inflációt. Tehát a NIS nagyon fontos Szerbiának.”
Magyarországon az áprilisi választások akár kormányváltást is hozhatnak. Kihathat ez az energia-ellátásunkra?
„Hát igen, a választások kimenetelét nem tudjuk. Minden esetre jelzés értékű volt a szerb pénzügyminiszternek az a mondata, hogy nagyon fontos lenne, hogy a NIS többségi részvényeinek a MOL által történő vásárlásáról szóló szerződés március végéig aláírásra kerüljön, mert ez megadná a stabilitást, bárhogy is alakuljon a magyarországi választás és bármi is történjen a világban. Amennyiben a NIS folyamatosan működhetne és hozzájárulna a költségvetés bevételi oldalának növeléséhez az infláció megjelenését is jelentősen el lehetne kerülni.
Az energiaválság miatt számítanunk kell-e az euró árfolyamának emelkedésére?
„Az euró mintegy tíz éve stabil. Ez egy állami stratégia, aminek ára van, ugyanakkor ezt az állam azzal kompenzálja, hogy magasak a divizatartalékaink és az aranykészletünk, ez pedig biztonságot nyújt, vagyis azért megvan a háttere az árfolyam állandóságának és nem tartom valószínűnek, hogy jelentősen változna. Ez pedig megint csak Szerbia gazdasági stabilitását mutatja, vagyis valamilyen módon rendben van a gazdaság, sőt fejlődik. Még egyes EU-s országok sem mutattak az utóbbi egy-két évben olyan stabil és pozitív gazdasági fejlődési értékeket, mint Szerbia, úgyhogy a helyzet nem is olyan rossz. Ehhez jön még a jövő évi EXPO, az államvezetésnek nagyon fontos, hogy jó színben tüntessük fel Szerbiát, bemutassuk a lehetőségeinket, minden pozitívumot, amit ez az ország adhat, mert gazdaságilag és politikailag meghatározhatja a következő néhány évünket is.
Karai: A NIS az egyik legfontosabb eleme a gazdaságunknak (Fotó: freepik, subotica.com)
