A francia Le Monde hosszú cikkben foglalkozik azzal, hogy az orosz destabilizációs tevékenység legfőbb európai központja Szerbia.
A francia lap beszámol három szerb állampolgár esetéről, akiket Szerbiában kémkedés és faji diszkrimináció miatt ítéltek el, amiért disznófejeket helyeztek el kilenc dzsámi előtt Párizs területén 2025 szeptemberében.
„Az ítéletet titokban mondták ki december végén, a bűncselekmény beismerésének részeként, s annak mibenléte csak március 6-án derült ki” – írta a francia lap, hozzátéve: a szendrői bíróság további három férfit ítélt el, amiért zöld festékkel dobálták meg a párizsi holokauszt-emlékművet és három, ugyancsak párizsi zsinagógát 2025 májusában. Mindkét akciónak nagy visszhangja volt és erős ellenérzéseket váltott ki Franciaországban. Az akciókat a francia szolgálatok később Oroszországnak tulajdonították.
Az ítélet szerint a decemberben elítélt csoport „az Orosz Föderáció hírszerzési struktúráitól kapta a parancsokat és a pénzeszközöket” – írja a francia lap, hozzátéve: a szerb állampolgárokat egy Vadász fedőnevű férfi toborozta és küldte Franciaországba néhány ezer euróért. A „Vadászról” később egy francia portál, a Mediapart azt írta, hogy egy szerb állampolgárt, bizonyos Aleksandar Savićot fed.
Az ő sorsáról nincsenek információk, azonban az általa beszervezett férfiak fél-másfél éves házi őrizetre ítéltettek, további nyolc személy ellen pedig eljárás folyik.
„A bírósági ítélet szerint a csoport más akciókat is szervezett, amelyek szinte észrevétlenek maradtak. 2025 áprilisában 600-700 matricát ragasztgattak fel, amelyek az örmények feletti népirtásról való megemlékezésre szólítottak, majd ugyanez a csoport tavaly júliusban műanyag csontvázakat helyezett el Berlinben, a Brandenburgi kapu előtt. A német nyelvű üzenetek, amelyekben szó esett Friedrich Merz kancellárról is, a következőképpen hangzottak: »Még mindig várom a nyugdíjat. Köszönöm, Merz«.”
A szerb bíróság megállapította: a csoport célja a politikai destabilizáció, illetve a vallási és etnikai gyűlöletkeltés volt Franciaországban és Németországban, tudatta a Le Monde, hozzátéve: a sérülékeny, gyakran képzetlen egyének ilyen célokra való felhasználása jól dokumentált Európában az orosz-ukrán háború kezdete óta, illetve, hogy tavaly Szerbia lett az ilyen orosz akciók legfőbb központja.
Szeptemberben a moldáv rendőrség több mint 70 moldáv és román állampolgárt tartóztatott le, akiket azzal gyanúsítottak, hogy Szerbia területén képezték ki őket zavargások szítására a parlamenti választásokat megelőzően. A megmérettetés végül incidensek nélkül zajlott le, az Európa-párti erők győzelmével.
A szerb rendőrség adatai szerint az említett beavatkozást előkészítő csoport több mint 150 tagot számlált, akik hetekig edzettek egy táborban a Drina közelében. Abban az akcióban két szerb állampolgárt is letartóztattak a hatóságok, de a táborszervező orosz állampolgár sorsáról azóta sem tudni semmit.
A francia lap szerint nem véletlen, hogy éppen Szerbia ezeknek a műveleteknek a központja. Vlagyimir Putyin orosz államfő szolgálatai sokkal szívesebben alkalmaznak olyan embereket, akik alacsony életszínvonalú országokból származnak, ahol ugyanakkor erős az oroszpárti közhangulat.
A párizsi „vörös kéz” akcióban például, amely a holokauszt-emlékműnél zajlott 2024-ben, a Kreml bolgár állampolgárokat vetett be, akiket a párizsi rendőrség 2025 októberében ítélt el.
Szerbia ugyan EU-tagjelölti státuszt élvez, de elutasítja, hogy szankciókat vezessen be Oroszország ellen. Emellett számos előnyt is kínál az orosz hírszerzőknek: a beutazáshoz nincs szükség vízumra, emellett Szerbia polgárai szabadon utazhatnak az EU területén.
„Szerbia kínálja a legjobb feltételeket a hibrid műveletek számára, hiszen a lakosság zömmel oroszpárti, az orosz és a szerb rezsim pedig folyamatosan tesz szívességeket egymásnak” – jelentette ki Predrag Petrović, a Belgrádi Nemzetbiztonsági Központ (Beogradski centar za bezbednosnu politiku) kutatója, aki arra is rámutatott, hogy a két ország államfője, Aleksandar Vučić és Vlagyimir Putyin kiváló kapcsolatokat ápol.
Petrović szerint a szerb igazságszolgáltatás kizárólag azért reagált olyan gyorsan a „disznófejes affér” esetén, mert szembesült a francia rendőrség megkérdőjelezhetetlen bizonyítékaival, illetve „azért, mert Franciaország rendkívül fontos állam Vučić számára. Emmanuel Macron francia államfő azóta nem bírálja a szerb hatóságokat, amióta Belgrád megvett 12 Rafale vadászrepülőt. „Azonban Szerbia lényegében semmit sem tesz annak érdekében, hogy valóban véget vessen ezeknek a befolyásolási akcióknak, amit az is bizonyít, hogy egyetlen orosz állampolgár sem került letartóztatásba” – mondta Petrović, akinek kutatóközpontja 2025-ben áldozata volt egy nagy hackertámadásnak, amelyet a Microsoft az orosz hírszerző szolgálatokkal kapcsolatban álló hackereknek tulajdonított.
