A francia Le Monde hosszú cikkben foglalkozik azzal, hogy az orosz destabilizációs tevékenység legfőbb európai központja Szerbia.
A francia lap beszámol három szerb állampolgár esetéről, akiket Szerbiában kémkedés és faji diszkrimináció miatt ítéltek el, amiért disznófejeket helyeztek el kilenc dzsámi előtt Párizs területén 2025 szeptemberében.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Az ítéletet titokban mondták ki december végén, a bűncselekmény beismerésének részeként, s annak mibenléte csak március 6-án derült ki” – írta a francia lap, hozzátéve: a szendrői bíróság további három férfit ítélt el, amiért zöld festékkel dobálták meg a párizsi holokauszt-emlékművet és három, ugyancsak párizsi zsinagógát 2025 májusában. Mindkét akciónak nagy visszhangja volt és erős ellenérzéseket váltott ki Franciaországban. Az akciókat a francia szolgálatok később Oroszországnak tulajdonították.
Az ítélet szerint a decemberben elítélt csoport „az Orosz Föderáció hírszerzési struktúráitól kapta a parancsokat és a pénzeszközöket” – írja a francia lap, hozzátéve: a szerb állampolgárokat egy Vadász fedőnevű férfi toborozta és küldte Franciaországba néhány ezer euróért. A „Vadászról” később egy francia portál, a Mediapart azt írta, hogy egy szerb állampolgárt, bizonyos Aleksandar Savićot fed.
Az ő sorsáról nincsenek információk, azonban az általa beszervezett férfiak fél-másfél éves házi őrizetre ítéltettek, további nyolc személy ellen pedig eljárás folyik.
„A bírósági ítélet szerint a csoport más akciókat is szervezett, amelyek szinte észrevétlenek maradtak. 2025 áprilisában 600-700 matricát ragasztgattak fel, amelyek az örmények feletti népirtásról való megemlékezésre szólítottak, majd ugyanez a csoport tavaly júliusban műanyag csontvázakat helyezett el Berlinben, a Brandenburgi kapu előtt. A német nyelvű üzenetek, amelyekben szó esett Friedrich Merz kancellárról is, a következőképpen hangzottak: »Még mindig várom a nyugdíjat. Köszönöm, Merz«.”
A szerb bíróság megállapította: a csoport célja a politikai destabilizáció, illetve a vallási és etnikai gyűlöletkeltés volt Franciaországban és Németországban, tudatta a Le Monde, hozzátéve: a sérülékeny, gyakran képzetlen egyének ilyen célokra való felhasználása jól dokumentált Európában az orosz-ukrán háború kezdete óta, illetve, hogy tavaly Szerbia lett az ilyen orosz akciók legfőbb központja.
Szeptemberben a moldáv rendőrség több mint 70 moldáv és román állampolgárt tartóztatott le, akiket azzal gyanúsítottak, hogy Szerbia területén képezték ki őket zavargások szítására a parlamenti választásokat megelőzően. A megmérettetés végül incidensek nélkül zajlott le, az Európa-párti erők győzelmével.
A szerb rendőrség adatai szerint az említett beavatkozást előkészítő csoport több mint 150 tagot számlált, akik hetekig edzettek egy táborban a Drina közelében. Abban az akcióban két szerb állampolgárt is letartóztattak a hatóságok, de a táborszervező orosz állampolgár sorsáról azóta sem tudni semmit.
A francia lap szerint nem véletlen, hogy éppen Szerbia ezeknek a műveleteknek a központja. Vlagyimir Putyin orosz államfő szolgálatai sokkal szívesebben alkalmaznak olyan embereket, akik alacsony életszínvonalú országokból származnak, ahol ugyanakkor erős az oroszpárti közhangulat.
A párizsi „vörös kéz” akcióban például, amely a holokauszt-emlékműnél zajlott 2024-ben, a Kreml bolgár állampolgárokat vetett be, akiket a párizsi rendőrség 2025 októberében ítélt el.
Szerbia ugyan EU-tagjelölti státuszt élvez, de elutasítja, hogy szankciókat vezessen be Oroszország ellen. Emellett számos előnyt is kínál az orosz hírszerzőknek: a beutazáshoz nincs szükség vízumra, emellett Szerbia polgárai szabadon utazhatnak az EU területén.
„Szerbia kínálja a legjobb feltételeket a hibrid műveletek számára, hiszen a lakosság zömmel oroszpárti, az orosz és a szerb rezsim pedig folyamatosan tesz szívességeket egymásnak” – jelentette ki Predrag Petrović, a Belgrádi Nemzetbiztonsági Központ (Beogradski centar za bezbednosnu politiku) kutatója, aki arra is rámutatott, hogy a két ország államfője, Aleksandar Vučić és Vlagyimir Putyin kiváló kapcsolatokat ápol.
Petrović szerint a szerb igazságszolgáltatás kizárólag azért reagált olyan gyorsan a „disznófejes affér” esetén, mert szembesült a francia rendőrség megkérdőjelezhetetlen bizonyítékaival, illetve „azért, mert Franciaország rendkívül fontos állam Vučić számára. Emmanuel Macron francia államfő azóta nem bírálja a szerb hatóságokat, amióta Belgrád megvett 12 Rafale vadászrepülőt. „Azonban Szerbia lényegében semmit sem tesz annak érdekében, hogy valóban véget vessen ezeknek a befolyásolási akcióknak, amit az is bizonyít, hogy egyetlen orosz állampolgár sem került letartóztatásba” – mondta Petrović, akinek kutatóközpontja 2025-ben áldozata volt egy nagy hackertámadásnak, amelyet a Microsoft az orosz hírszerző szolgálatokkal kapcsolatban álló hackereknek tulajdonított.
