Csak Vajdaságban ezer fogadóiroda működik A probléma viszont inkább az, hogy a fogadás és szerencsejáték átkerült az online térbe, bármikor és bárhonnan elérhető

Vajdaságban jelenleg 944 fogadóiroda és más szerencsejáték-létesítmény működik – derül ki a Szerencsejáték-felügyelet legfrissebb adataiból, írta meg a 021.rs.

Az idei, március 13-ig rendelkezésre álló adatok szerint Szerbia nagy részén csökken a fogadóirodák száma, Vajdaságban azonban – az összes körzetet összeadva – növekedés tapasztalható.

A legtöbb szerencsejáték-helyszín a dél-bácskai körzetben található, ahol jelenleg 280 fogadóiroda működik, ami kettővel kevesebb, mint 2025-ben. Ez a szám 2020 óta folyamatosan csökken, így Vajdaság legnagyobb körzetében ma 26-tal kevesebb fogadóiroda működik, mint 2020-ban.

A Szerémségi körzetben 129 szerencsejáték-helyszín található, ami öttel kevesebb, mint tavaly, és 18-cal kevesebb, mint 2020-ban.

A harmadik helyen Új-Belgrád áll 112 fogadóirodával, azonban ha a belgrádi községeket nem számítjuk, akkor a harmadik helyen a dél-bánsági körzet áll 101 fogadóirodával.

Míg a dél-bácskai és a dzerémségi körzetben csökken a fogadóirodák száma, addig a dél-bánsági, a nyugat-bácskai, az észak-bácskai, a közép-bánsági és az észak-bánsági körzetben az előző évhez képest növekedés történt.

Abban a két községben, amelyek közigazgatásilag Belgrádhoz tartoznak, de földrajzilag Vajdaságban vannak, nem változott a fogadóirodák száma: Új-Belgrádban jelenleg 112, Zimonyban pedig 84 szerencsejáték-helyszín működik.

Ha ezt a két községet nem számítjuk, Vajdaságban 748 fogadóiroda van jelenleg.

Szerbiában összesen 2 846 fogadóiroda működik, messze a legtöbb Belgrádban, összesen 769.Egész Szerbiában azonban mintegy 200-zal kevesebb fogadóiroda működik, mint hat évvel ezelőtt.

Érdekes megfigyelni, hogy bár az országban csökken az összes fogadóiroda száma, a bevételeik és a költségvetésbe befizetett összegek folyamatosan növekednek. Így például 2020-ban a szerencsejátékokból körülbelül 9,5 millió dinárt fizettek be a költségvetésbe, míg 2025-ben ez az összeg meghaladta a 28 millió dinárt.

Kevesebb helyszín – háromszoros bevétel?

Dejan Stanković, a Herc Time nevű szervezet munkatársa – amely a szerencsejáték-függőséggel küzdő embereket segíti – a 021.rs portálnak elmondta, hogy ennek elsősorban az online szerencsejáték az oka.

„A fogadóirodák áthelyezték a működésüket az online platformokra. Ezért a fogadóirodák számának növekedése vagy csökkenése egyáltalán nem csökkenti a kóros szerencsejátékosok számát, sőt inkább növeli azt. Csak az üzleti modell változik” – mondta Stanković.

Hozzátette, hogy ez minden rendelkezésre álló adatból egyértelmű, és bár hivatalosan kevesebb kaszinó működik, a szerencsejátékosok száma folyamatosan növekszik.

„A fogadóirodák beköltöztek az otthonainkba. Már nem nekünk kell elmenni a fogadóirodába – a fogadóirodát a zsebünkben hordjuk, az asztalunkon tartjuk, az iskolába visszük, folyamatosan velünk van. A mobiltelefonon keresztül” – tette hozzá.

A hírességek által végzett fogadóiroda-reklámokról Stanković azt mondta, ezt a törvény nem szabályozza, így bárki megteheti, de ez mindenképpen erkölcsi kérdés, és mindenki maga dönt arról, hogy hajlandó-e szerencsejátékot reklámozni.

„Ők szponzorai a futballkluboknak, a ligáknak, a bajnokságoknak – akkor mit gondoljak arról a bajnokságról?” – tette fel a kérdést.

Dejan Stanković szerint a világon egyetlen tiltás sem csökkentette a szerencsejátékosok számát, ezért az egyetlen megoldás az oktatás.

„Az egyetlen út az oktatás. Beszélni kell róla, dokumentumfilmeket készíteni, hogy azok az emberek, akiknek problémájuk volt, megszólaljanak és elmagyarázzák, hogy akik nem éltek át ilyet, megértsék. Tehát a hangsúlyt az oktatásra kell helyezni. Olyan programra és tervre, amely már az általános iskolákba is bekerülhet, mert a gyerekeket már ott „toborozzák” a későbbi szerencsejátékhoz. A hangsúly tehát nemcsak a felnőtteken van, hanem szó szerint a gyerekeken is, akik később kóros szerencsejátékossá válhatnak. Egy körülbelül tíz évvel ezelőtti nemzetközi kutatás szerint minden ötödik emberből, aki érdeklődést mutat a szerencsejáték iránt, kóros szerencsejátékos lesz. Mindannyian látjuk, mennyire elterjedt ez, és hogy a sportot gyakran csak sportként mutatják be, miközben mögötte egy rendkívül szervezett szerencsejáték-ipar áll” – hangsúlyozta a 021.rs portál beszélgetőtársa.

Végül hozzátette, hogy nagy probléma az is, hogy „a veszélyeztetetteken kívül senkinek sem érdeke ennek a szabályozása”, különösen azért, mert szerinte a fogadóirodák a bevételeik nagy részét a kóros szerencsejátékosoktól szerzik, ebből finanszírozzák a szponzorációkat, miközben a kóros szerencsejátékos és a környezete szenvedi meg ennek következményeit.