A munkakizsákmányolás egyre gyakoribb Szerbiában, ahol sok, munkavállalás céljából legálisan érkező migráns, rövid időn belül munka, fizetés, rendezett státusz és dokumentumok nélkül marad, így kockázatos helyzetbe kerül és kizsákmányolás áldozatává válik – hangzott el a „Migráció, kizsákmányolás és modern rabszolgaság” című nemzetközi konferencián.
Tamara Mirović, a szerb Legfőbb Ügyészség ügyésze rámutatott, hogy a kizsákmányolási esetekben egyre nagyobb arányt képvisel a külföldi állampolgárok munkakizsákmányolása.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Elmondása szerint azok a munkások, akik illegálisan lépik át a határát, gyakran munkával vagy szexuális kizsákmányolással kénytelenek megfizetni az embercsempészet árát, és így emberkereskedelem áldozataivá válnak.
„A külföldi munkavállalók gyakran nem kapnak megfelelő tájékoztatást, nyelvi akadályokba ütköznek, nincs rendezett munkajogi státuszuk, és elveszik az úti okmányaikat” – tette hozzá Tamara Mirović.
Marijana Savić, az Atina Egyesület igazgatója a tanácskozáson elmondta, hogy Afganisztánból, Nigériából, Zimbabwéből, Nepálból és más országokból származó női migránsok és lányok a szervezet projektjén keresztül nemcsak megfelelő támogatást kaptak, hanem esélyt is az igazságszolgáltatásra, mivel vizsgálatok indultak az ügyeikben.
Hangsúlyozta, hogy a projekt eredményeket hozott embercsempészeti ügyekben, a menekültügyi eljárások során, valamint a migrációs folyamatokban megjelenő bűncselekmények felismerésében, különösen az embercsempészet és az emberkereskedelem közötti kapcsolatok feltárásában.
„Soha ennyi nőt nem irányítottak még a támogatási programjainkba, miközben soha ilyen kevés migránst nem jelentettek be a befogadóközpontokban” – mondta Marijana Savić.
Szavai szerint egy bangladesi lány ma már biztonságban van a családjával, az őt bántalmazó embercsempészt letartóztatták, és több mint 30 különböző országból származó személyt azonosítottak, akiket a támogatási rendszerbe irányítottak.
Kiemelte, hogy különösen fontos, hogy az első ilyen ügyben Bangladesben is eljárás indult.
A projekt keretében 111 bíró, ügyész és rendőr vett részt képzésen arról, hogy a trauma milyen hatással van az áldozatok vallomására.
Az Emberkereskedelem Áldozatainak Védelmi Központjához 2025-ben érkezett eddig a legtöbb bejelentés külföldi állampolgárok kizsákmányolásának gyanújáról, ebből 155 bejelentés munkakizsákmányolásra vonatkozott, míg az esetek 14 százalékában szexuális kizsákmányolás gyanúját jelentették.
Edward Ferguson, az Egyesült Királyság szerbiai nagykövete hangsúlyozta, hogy a közel-keleti válság újabb megrázkódtatásokat és instabilitást okozott, miközben még tart az orosz invázió következményeivel való küzdelem Ukrajnában, ami újabb migrációs hullámot indított el menekültek, munkavállalók és felügyelet nélküli gyermekek formájában.
Mindez növeli az emberkereskedelem kockázatát – mutatott rá Ferguson, hozzátéve, hogy a régióban egyre gyakoribb a munkakizsákmányolás, miközben a migráns munkások nem rendelkeznek megfelelő védelemmel. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Nyugat-Balkán egész területén a munkakizsákmányolást olyan problémaként kell kezelni, amely az emberkereskedelem körébe tartozik.
Munkahelyet, munkavízumot ígérnek, de kizsákmányolás lesz belőle
