Lehet, hogy teljesen EU-s támogatások nélkül marad az ország? Egyelőre vizsgálja az EU, hogy Szerbia továbbra is eleget tesz-e a kifizetések feltételeinek

A szerb parlament elnöke, Ana Brnabić a bővítési biztos, Marta Kos asszonnyal folytatott találkozó után közölte, hogy egy nagyon jó és nyílt megbeszélésről volt szó, és megköszönte az elkötelezettségét, támogatását és együttműködését. A szerb parlament elnökének rózsaszín valóságképe azonban darabokra tört, miután Marta Kos bejelentette, hogy az Európai Unió komolyan aggódik a szerbiai hatóságok lépései miatt, és jelenleg azt vizsgálja, hogy az ország továbbra is teljesíti-e az uniós alapokból történő kifizetések feltételeit, foglalta össze a Nova.rs.

Szerdán Ana Brnabić Brüsszelben tett látogatást. A Marta Kos bővítési biztossal folytatott megbeszélés után mosolygós fotókat és optimista üzenetet osztott meg Instagramon:

„Nagyon jó és nyílt megbeszélés az EU bővítési biztosával Brüsszelben. Szerbia határozottan folytatja európai útját, és stratégiai célunk továbbra is a teljes jogú tagság az Európai Unióban. Nagy köszönet Kos asszonynak az elkötelezettségéért és támogatásáért, amelyet országunknak nyújt ebben a folyamatban. Még gyorsabban és erőteljesebben fogunk dolgozni minden reformon, mindenekelőtt polgáraink érdekében.”

Ezután azonban jött a hideg zuhany. Marta Kos N1-nek adott nyilatkozata alapján úgy tűnt, mintha ő és Brnabić nem is ugyanazon a találkozón vettek volna részt.

Kos elmondta, hogy a parlament elnökével folytatott megbeszélés során komoly aggodalmát fejezte ki a szerbiai hatalom lépései miatt, amelyek – mint fogalmazott – veszélyeztetik az igazságszolgáltatás függetlenségét. Kiemelte, hogy az Európai Unió elvárja az új igazságügyi törvények alkalmazásának ideiglenes elhalasztását, majd hozzátette, hogy a pénzügyi támogatás is szóba került.

„Tájékoztattam a parlament elnökét, hogy folyamatban van annak felmérése, hogy Szerbia továbbra is teljesíti-e az Európai Unió pénzügyi eszközeiből történő kifizetések feltételeit” – mondta Kos, és felszólított a civil szervezetek és újságírók elleni támadások beszüntetésére.

Milyen pénzről van szó?  

Az Európai Unió legambiciózusabb pénzügyi csomagja a régió számára a Nyugat-Balkán növekedési terve. A csomag összértéke hat milliárd euró: ebből négy milliárd kedvezményes hitel, két milliárd pedig vissza nem térítendő támogatás. Tavaly Szerbia csak előfinanszírozást kapott, mintegy 111 millió euró értékben, ami az országnak szánt teljes összeg hét százaléka. A teljes összeg kifizetéséhez Szerbiának hét reformlépést kellett volna teljesítenie, azonban eddig mindössze hármat hajtott végre maradéktalanul. Emiatt az Európai Bizottság úgy döntött, hogy csökkenti az első kifizetés összegét, a fennmaradó rész pedig csak akkor kerül kifizetésre, ha Szerbia a többi előírt reformkötelezettséget is teljesíti. A jóváhagyott források a 2024 második felében végrehajtott reformokra vonatkoznak.

Ugyanilyen üzenetek érkeznek az Európai Parlamentből is.

Azzal kapcsolatban, hogy mit jelent Marta Kos bejelentése az uniós források esetleges megvonásáról, Nemanja Todorović Štiplija, az European Western Balkans portál főszerkesztője a Nova portálnak elmondta, hogy hasonló üzenetek néhány nappal korábban az Európai Parlamentből is érkeztek, amikor napirenden volt az új Szerbia-jelentés. Ez azt jelenti, hogy Brüsszelben jelenleg komoly témáról van szó, nem puszta fenyegetésekről.

„Míg más, az európai integráció folyamatában lévő országok, mint Montenegró és Albánia, erősítik a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó intézményeiket, addig Szerbia teljesen rossz, ellenkező irányba halad. Így Szerbia jelenleg nemcsak az európai integrációs folyamatot veszélyezteti, hanem az Európai Uniótól kapott bármilyen pénzügyi és előcsatlakozási támogatást is” – mondta Štiplija, majd hozzátette:

„Tény, hogy Szerbia az elmúlt két évben nem tudta teljesíteni azokat a kötelezettségeket, amelyeket maga vállalt, különösen az 1-es klaszterhez és a demokrácia, valamint a jogállamiság állapotához kapcsolódó területeken. Ide tartozik a REM és az ODIHR ajánlásainak végrehajtása is. Mindez oda vezet, hogy az európai intézmények jelenleg nem biztosak abban, hogy Szerbia továbbra is teljesíti ezeket az alapvető demokratikus feltételeket, és így a források kifizetésének feltételeit sem. Ezért szükséges az ellenőrzés.”

A növekedési terv forrásainak jelentőségéről szólva Štiplija elmondta, hogy ezek közvetlenül a költségvetésbe kerülnek, így Szerbia szabadon felhasználhatja őket.

„Ezzel összefüggésben látjuk, hogy Szerbia különböző módokon próbál forrásokhoz jutni, például értékpapírok kibocsátásával, ami az elmúlt napok egyik témája volt. Nyilvánvaló, hogy ezekre a forrásokra szüksége van az országnak. És ha tudjuk, hogyan működik a rendszer Szerbiában, valamint hogy mennyi pénzt költenek különböző kampányokra a helyi választásoktól kezdve, akkor azt gondolom, hogy ezek a források a rezsim számára jelenleg létfontosságúak” – zárta Štiplija.

Azonban nemcsak a pénz jelent problémát, és nem is kizárólag az igazságügyi törvénycsomag, amelyet Uglješa Mrdić képviselő javaslatára fogadott el a parlament, majd az elnök aláírt. Az SNS hatalma alatt Szerbia az EU-val való viszonyában számos „kihágást” halmozott fel.

Miről tárgyaltak még Brüsszelben?

Ezt megerősítette Davor Ivo Štir, az Európai Parlament képviselője és az Európai Néppárt (EPP) Szerbiáért felelős árnyékjelentéstevője is. Elmondta, hogy az Ana Brnabićtyal folytatott találkozón úgy értékelte: Szerbia távolodik az európai úttól, rámutatva a jogállamiság terén tapasztalható visszaesésre, a gyülekezési szabadság korlátozására, valamint a médiában és az akadémiai életben jelentkező problémákra.

Kritizálta azt is, hogy Szerbia nem igazodik teljes mértékben az EU közös kül- és biztonságpolitikájához, külön kiemelve az Oroszországgal és Kínával folytatott katonai együttműködés erősödését, beleértve a korszerű fegyverzet beszerzését.

Természetesen szóba került a médiához való viszony is.

Ezzel kapcsolatban Brnabić azt mondta, hogy Brüsszelben találkozót kért az Európa Tanács médiaplatformjával, hogy elmagyarázzák neki, mi a probléma a sajtószabadsággal Szerbiában, és hozzátette: nincs még egy ország, ahol ilyen sértéseket lehetne mondani az állami intézményekről, mint Szerbiában.

A Marta Kos bővítési biztossal és Gert Jan Koopman-nal, az Európai Bizottság bővítési és keleti szomszédságért felelős főigazgatóságának vezetőjével folytatott találkozók után azt is közölte, hogy meghívta az Európa Tanács delegációját, hogy megfigyelőként vegyen részt a március 29-én tartandó helyi választásokon Szerbia mind a tíz érintett önkormányzatában.

“Keresek valakit, aki elmagyarázza nekem, mi a probléma a sajtószabadsággal Szerbiában. Ki fél bármit mondani Aleksandar Vučić elnökről? Ki fél bármit mondani a szerb kormányról, ki fél bármit mondani bárkiről a Szerb Haladó Pártból?” – tette fel a kérdést Brnabić, majd úgy értékelte, hogy a túl sok szabadság anarchiához vezet.

Vladimir Međak, az Európai Mozgalom Szerbiában képviselője az N1-nek úgy nyilatkozott, hogy Brnabić megpróbálja meggyőzni Brüsszelt arról, hogy amit mindenki lát, az valójában nem is létezik.

„Ezt olyan mondja, akinek teljes szabadsága van arra, hogy azt tegyen, amit akar, érinthetetlen, miközben mindenki másra azok a törvények vonatkoznak, amelyeket ők hoztak” – zárta Međak.

Marta Kos (Fotó: Beta)