A Nyugat-Balkán valamennyi országát sárga színnel jelöli a Szabadság a világban 2026 jelentés, ami azt jelenti, hogy ezek a „részben szabad országok” közé tartoznak, azonban egyedül Szerbia szerepel azon országok között, ahol a Freedom House a legnagyobb mértékű szabadságcsökkenést regisztrálta az elmúlt évben (három ponttal). A jelentés politikai jogokat és az állampolgári szabadságjogokat vizsgálja, 54 országban romlott a helyzet, míg 35 országban javulás történt.
Szerbia a globális listán az ötödik helyen áll a szabadságjogok visszaesése tekintetében, és ezt a pozíciót Bulgáriával, az Amerikai Egyesült Államokkal (USA), Elefántcsontparttal, Malival, Mianmarral, Nepállal és Nigériával osztja meg.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A legnagyobb szabadságcsökkenést 2025-ben Bissau-Guineában (nyolc pont), Tanzániában (hét pont), Burkina Fasóban, Salvadorban és Madagaszkáron (öt pont), valamint Grúziában és Togóban (négy pont) jegyezték fel.
Szerbia, amely már tavaly is azon országok között szerepelt a Freedom House jelentésében, ahol a legnagyobb visszaesést tapasztalták, idén három pontot veszített, miután – a jelentés szerint – a kormányellenes tüntetések túlzott rendőri erőszakkal és a kormánypárt híveinek erőszakos fellépésével értek véget.
A jelentés egyebek mellett külön kitér a digitális megfigyelésre is, amely egyre gyakrabban vezet a személyes véleménynyilvánítás korlátozásához, ami jellemzően a gyengébb demokráciákban fordul elő.
Szerbiában, amely „demokratikus visszalépéssel szembesült Aleksandar Vučić elnök és a Szerb Haladó Párt alatt”, a rendőrség és a titkosszolgálatok állítólag különböző kémeszközöket vetettek be újságírók, civil társadalmi szereplők és tüntetésszervezők megfigyelésére – áll a jelentésben. Példaként említik, hogy legalább több tucat, de akár több száz személyes eszközt is célba vehettek a NoviSpy nevű egyedi kémprogrammal, de a pontos szám nem ismert, mivel azt a hatóságok titokban telepítették letartóztatások, őrizetbe vételek és rendőrségi kihallgatások során.
Az ellenőrizetlen állami megfigyeléstől való félelem öncenzúrára ösztönzi az állampolgárokat.
Európában egyébként – amely továbbra is a világ legszabadabb régiója – a politikai jogok és szabadságjogok tiszteletben tartása nagyrészt stabil maradt: tíz országban javulást, nyolc országban romlást regisztráltak.
A jelentés szerint, bár jelentős politikai nyomás nehezedik rájuk, a koszovói és a bosznia-hercegovinai bíróságok függetlenséget mutattak. Ezzel szemben Bulgáriában ellentétes tendencia figyelhető meg, mivel a bírák és ügyészek kinevezéséért és irányításáért felelős Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács lejárt mandátummal működik tovább.
A Freedom House arra is rámutat, hogy a politikai konfliktusok több országban akadályozták az államhatalom egyes részeinek működését. Példaként Koszovót említi, ahol az újonnan megválasztott képviselők az év nagy részében nem tudtak kormányt alakítani, és olyan állítások is megjelentek, hogy az ügyvezető kormány túllépte hatáskörét. Ez rendkívüli választásokhoz és olyan patthelyzethez vezetett, amely gyengítette az igazságszolgáltatás függetlenségét és a fizikai biztonságot.
Montenegró egy ponttal visszaesett, és a jelentés szerint számos, a kormány által javasolt törvényt sürgősségi eljárásban, parlamenti vita nélkül fogadtak el.
A szabadnak minősített országok közül Bulgáriában, Olaszországban és az Egyesült Államokban volt a legnagyobb visszaesés.
Bulgáriában ennek oka a 2024-es parlamenti választások következményei, amelyeket szavazatvásárlás és választási csalások jellemeztek, míg Olaszországban a kormány gyengítette a korrupcióellenes garanciákat.
Az Egyesült Államokról szóló rész külön kiemeli a 2025 januárjában kiadott végrehajtási rendeletet, amely megszüntette az Amerikai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökséget (USAID), amelyen keresztül világszerte számos civil szervezeti és független médiaprojekt kapott finanszírozást, valamint azt a rendeletet, amely az Amerikai Globális Médiaügynökség bezárását írta elő, amely a Voice of America-t, valamint támogatottként a Szabad Európa Rádiót és a Szabad Ázsia Rádiót felügyelte. Ezeket a változtatásokat gyorsan és a törvényhozási folyamat megkerülésével hajtották végre, ami legalább 129 országban több ezer szervezetet érintett hátrányosan.
A jelentés külön kitér Oroszország helyzetére is, ahol a hatalom – az Ukrajna elleni háború folytatásával párhuzamosan – egyre több embert vont büntetőeljárás alá háborúellenes megszólalásai és aktivizmusa miatt. 2025 januárjában először minősítettek két médiát terrorista szervezetnek.
Kínában a kormányzó párt továbbra is szigorú ellenőrzés alatt tartja a politikai jogokat és a polgári szabadságjogokat: újságírókat vonnak büntetőeljárás alá, fellépnek a növekvő számú tüntetések ellen, és korlátozzák a nemzetközi utazásokat.
Fehéroroszországban – a Freedom House szerint – a hatóságok aránytalan erőszakot alkalmaztak a tüntetőkkel szemben: a rendőrök újságírókat tartóztattak le, vertek meg, sőt rájuk is lőttek, és több tízezer embert vettek őrizetbe. Ez ahhoz vezetett, hogy számos demokráciapárti vezető és aktivista száműzetésbe kényszerült.
Ha a szabadságjogokra nehezedő folyamatos nyomás folytatódik, az a hatalom elszámoltathatóságának csökkenéséhez, a fontos kérdésekről és politikákról szóló nyilvános vita beszűküléséhez, valamint az igazságtalansággal és az egyéni szabadságjogok önkényes megsértésével szembeni védelem gyengüléséhez vezet – figyelmeztet a jelentés, hangsúlyozva, hogy kreatív megoldásokra van szükség e veszélyes erózió megállításához és visszafordításához.
A Freedom House arra is figyelmeztet, hogy az autoriter rendszerek világszerte tovább erősödnek, és arra a következtetésre jut, hogy csak az emberi jogi védők, a civil társadalmi szervezetek és a demokratikus kormányok összehangolt erőfeszítései gyorsíthatják fel azt a folyamatot, amelynek eredményeként minden ember szabadon élhet.
A nemzetközi szervezet több mint 50 éve követi nyomon a demokráciát és a szabadságjogokat fenyegető veszélyeket világszerte, és jelentéseiben 195 ország és 15 terület szabadságának állapotát értékeli különböző mutatók alapján.
