A legutóbbi bírósági ítéletek után azoknak a polgároknak, akik pert indítottak a bankok ellen az indokolatlanul felszámított hitelfeldolgozási díjak miatt – amelyek több ezer eurót is elértek –, vissza kell fizetniük ezt az összeget kamatokkal növelve. Az ügyvédek a Nova.rs-nek elmondták, hogy ezek a döntések nem vonatkoznak minden ítéletre, és csak bizonyos esetekben érvényesek.
A bankok a lakáshitelt felvevő ügyfelektől jelentős összegeket kértek hitelfeldolgozási díj címén. Egy 50.000 eurós hitel esetében ez az összeg akár 2.000 euró is lehetett.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A Legfelsőbb Bíróság azonban 2018-ban kimondta, hogy a bankoknak nincs joguk ilyen díjakat felszámítani, ezért több mint 200.000 polgár indított pert a pénz visszaszerzése érdekében.
Az ügyfelek megnyerték a pereket és visszakapták a pénzüket, ám a Legfelsőbb Semmítőszék később váratlanul megváltoztatta álláspontját, és arra a következtetésre jutott, hogy a bankoknak mégis joguk van a hitelfeldolgozási díjak felszámítására. A bankok most azt követelik, hogy azok az ügyfelek, akik bírósági ítélet alapján már visszakapták a pénzt, fizessék azt vissza kamatokkal együtt.
Így a polgárok olyan helyzetbe kerültek, hogy már megnyert pereiket elveszítették, és a korábban kapottnál jóval nagyobb összeget kell visszafizetniük.
Egy, az ügyekben jártas belgrádi ügyvéd szerint a probléma akkor keletkezett, amikor a Legfelsőbb Semmítőszék 2021 szeptemberében megváltoztatta álláspontját. Hozzátette, hogy a mostani helyzet nem minden ügyre vonatkozik, hanem főként azokra az ítéletekre, amelyek esetében évekig vártak a másodfokú döntésre.
„Több ezer ítélet született, és maga a Legfelsőbb Semmítőszék is több száz olyan döntést hozott, amelyek a kliensek javára szóltak, amikor ilyen hitelfeldolgozási díjat számítottak fel. Az álláspont megváltoztatása után azonban kimondták, hogy a bankok jogosultak voltak a díj felszámítására, amennyiben egyértelműen és világosan tájékoztatták erről az ügyfeleket egy olyan ajánlatban, amelyet az ügyfelek a szerződés megkötése és a pénz folyósítása előtt aláírtak” – mondta az ügyvéd a Nova.rs-nek.
Kiemelte, hogy a bankoknak a perek megnyerése vagy a keresetek elutasítása érdekében be kellett mutatniuk a bíróságon ezt az ügyfelek által aláírt eredeti ajánlatot, amely megelőzte a hitelszerződést. 2021 után azokban az esetekben, ahol a bankok rendelkeztek ezzel a dokumentummal, megnyerték a pereket, ahol viszont nem volt meg, vagy nem a jogszabályoknak megfelelően volt aláírva, ott az ügyfelek nyertek.
Az ügyvéd rámutatott, hogy a mostani esetek olyan ügyek, amelyek évekig a másodfokú bíróságokon – a felsőbb vagy fellebbviteli bíróságokon – voltak függőben. Elmagyarázta, hogy 2021 előtt az ügyfelek az elsőfokú ítéletek alapján 1.000 eurónál kisebb összegeket a másodfokú döntés megvárása nélkül is behajthattak, azaz végrehajtási eljárást indíthattak.
„Ez törvényes volt, sőt a bankok akkoriban gyakran önként ki is fizették ezeket az összegeket, miközben fellebbeztek. A probléma az, hogy öt-hat év elteltével ezek az ügyek most a felsőbb bíróságoknál a bankok javára módosított ítéletekkel zárulnak. A bankok azt követelik, hogy az ügyfelek fizessék vissza az öt évvel ezelőtt felvett pénzt. Emellett kamatot is kérnek erre az összegre, valamint saját ügyvédi költségeiket és egyéb költségeiket is érvényesítik. Mindez a Legfelsőbb Semmítőszék álláspontjának – véleményem szerint botrányos – megváltoztatásának következménye” – mondta a Nova.rs forrása.
Az ügyvéd hozzátette, hogy voltak olyan esetek is, amikor mind az első-, mind a másodfokú ítélet az ügyfél javára szólt, de a bankok ezt követően felülvizsgálatot kértek, és a Legfelsőbb Bíróság négy-öt évvel később nekik adott igazat. Hangsúlyozta, hogy ez a helyzet mind az ügyfelek, mind az ügyvédek számára kellemetlen, amikor öt év után vissza kell fizetni a pénzt.
Elmondta, hogy a bankok által követelt kamat a törvényes késedelmi kamat, amely néhány év alatt meghaladhatja a tőketartozást.
„Az ügyfeleknek joguk van felülvizsgálatot kérni, az Alkotmánybírósághoz fordulni, sőt akár a strasbourgi Európai Bírósághoz is eljuthatnak. Ez azonban hosszú folyamat, így az ügyek kimenetele csak évek múlva várható” – tette hozzá.
Mišo Dobrijević ügyvéd hangsúlyozta, hogy ez a helyzet egyedi esetekre vonatkozik, és ritkán fordul elő. Véleménye szerint a bankok ismét manipulálnak a témával, és néhány ítéletet felhasználva próbálják megakadályozni az újabb perek indítását.
„Vannak bizonyos részleges ítéletmódosítások az eddigi állásponthoz képest, de ez nem olyan tömeges, mint ahogy azt beállítják. Nyilvánvaló, hogy ismét van bizonyos nyomás a bankok részéről. Amit vissza kell fizetni, az az az összeg, amelyet az ügyfelek kaptak, valamint a kamat attól a naptól számítva, amikor megkapták a pénzt, addig a napig, amikor visszafizetik, továbbá az ellenérdekű fél költségei, ha voltak ilyenek. Nem minden bank vett igénybe ügyvédet, néhányan saját magukat képviselték” – mondta.
Dobrijević hozzátette, hogy az ítéletek többsége továbbra is a polgárok javára született, de a 2021-es álláspontváltozás utáni ügyek többnyire lezártnak tekinthetők.
Kiemelte, hogy az ügyfelek kérhetnek felülvizsgálatot, fellebbezhetnek magasabb bíróságokhoz, vagy megállapodhatnak a bankokkal arról, hogy ne kelljen visszafizetniük a pénzt, illetve ha mégis, akkor részletekben törleszthessék.
„Ez a bankok egyfajta kommunikációs manővere, mert ismét elindult egy újabb perhullám ellenük, és most ilyen információk médiába juttatásával próbálják ezt megakadályozni” – zárta a Nova.rs forrása.
