Azok a városok, amelyek képesek összehangolni a fejlődést és a közösségi összetartozást, példát mutatnak arra, hogyan mérhető a gyakorlatban az életminőség a vizsgálat paramétereinek megfelelően, derül ki a niši Közgazdasági Kar által végzett Best City Index című kutatásból, írja a Vajdasági RTV.
A tanulmány előzetes eredményei azt mutatják, hogy Zombor a legvonzóbb város. Bár Újvidék az összesített rangsorban a 10. helyet foglalja el, ha kizárólag a nagyvárosokat nézzük, az élmezőnyben van – emelték ki a kutatás szerzői az RTV-nek, hozzátéve, hogy a tanulmányt még a gazdasági szereplők körében végzett felméréssel is kiegészítik.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Fel lehet-e mérni a nyugalmat számokkal, és lehetséges-e, hogy egy csendes bácskai város – Zombor – megfejtette az emberléptékű élet képletét? A válasz körvonalazódik a niši Közgazdasági Kar kutatásának előzetes eredményeiben, amelyek szerint Zombor az életkörülmények – biztonság és egészség – minősége alapján Szerbia legkívánatosabb városa. A második helyen Šabac áll, a harmadik Pirot, míg a negyedik és ötödik helyen Versec és Szabadka található.
„Az előzetes eredmények szerint Zombort az emelte az első helyre, hogy az általunk kialakított index tíz dimenziójából nyolcban jó eredményt ért el” – mondta prof. dr. Vesna Janković Milić, a niši Közgazdasági Kar munkatársa.
„A kutatás kimutatta, hogy az elemzésbe bevont valamennyi tényezőt a polgárok fontosnak tartják. Az emberek olyan dolgokat szeretnének, amelyek a városban tartják őket” – tette hozzá prof. dr. Jelena Stanković, szintén a niši Közgazdasági Karról.
Bár a ranglista még kialakulóban van, már most látható, hogy az élmezőnyben vajdasági városok dominálnak.
„Újvidék a négy nagváros közül a legjobb helyezést érte el, Szabadka pedig az első ötben van. Összességében a vajdasági városokat valamivel kedvezőbben ítélik meg, mint Szerbia többi városát” – tette hozzá Stanković.
Zombor, Versec és Szabadka lakosai szerint a jó élet receptje az ökológiai egyensúlyban és a jól működő térszervezésben rejlik, ahol az ember ismét a középpontba kerül.
„Zombornak lelke van, és az ember kötődik hozzá. Zombor még mindig ápolja azt a kultúrát, hogy segíts a felebarátodon” – mondta Aranka Hornjak Mijić, zombori lakos.
„1987 óta élek Zomborban, 1989-ben kaptam szerződést a zombori Népszínházban, és azóta nem is mentem el innen. Itt van a családom, ez a város egyre inkább az én ízlésemhez igazodik” – nyilatkozta Saša Torlaković, színházi, televíziós és filmszínész.
„Egy dalmáciai, Trogir környéki településről érkeztem ide középiskolába, és azonnal befogadtak. Itt szereztem barátokat és családot” – mondta Nada Fridrih, míg Ivan Đorđević színész, a verseci Sterija Népszínház megbízott igazgatója hozzátette, hogy negyedszázada, pontosan 25 éve költözött Versecre, ott alapított családot.
A városok rangsorát a gazdasági szereplők véleményét vizsgáló kutatás eredményeivel egészítik ki – hangsúlyozták a tanulmány szerzői, hozzátéve, hogy a végleges sorrend még módosulhat. A végső cél, hogy a tudományos kutatás segítséget nyújtson a helyi önkormányzatok döntéshozóinak az életkörülmények javításában.
