A néphagyomány szerint március 21-e a tavasz kezdete, még akkor is, ha a csillagászati tavasz nem minden évben pontosan ezen a napon indul. Az északi féltekén a tavasz kezdetét a tavaszi napéjegyenlőség jelzi, amikor a nappal és az éjszaka hossza egyforma. Ez rendszerint március 20-ára vagy 21-ére esik, ritkábban pedig 19-ére. Az idén a tavasz első napja március 20-ra esett, de a meteorológiai tavasz ennél korábban, már március 1-jén elkezdődött.
Március 21-e Nursiai Szent Benedek ünnepe is, vagyis Benedek napja, mely a tavasz kezdete. A magyar néphitben Benedek neve gyakran együtt szerepel Sándorral és Józseffel. A mondás szerint ők hárman zsákban hozzák a meleget, és ezzel hozzák el a tavaszt. A történet úgy tartja, hogy útközben megállnak egy kocsmában, ahol Mátyás, a „jégtörő” zavarja ki őket. A sietségben összeütköznek, a zsák kiszakad, és hirtelen megérkezik a felmelegedés. Innen származik a mondás: „Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget” – olvasható a Naptárak.com internetes oldalon.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Egyes tájegységeken, például Göcsejben úgy tartották, hogy Benedek zsákjában nemcsak meleg, hanem rovarok is vannak, amelyek a zsák kiszakadásakor szabadulnak ki, jelezve a természet ébredését.
A napéjegyenlőség idején a Föld minden pontján közel azonos hosszú a nappal és az éjszaka. Az északi féltekén ez a tavasz kezdetét jelenti, míg a déli féltekén ugyanekkor az ősz indul.
A tavasz beköszöntével egy kis eltéréssel ugyan, de az órákat is átállítjuk. A nyári időszámításra való átállás idén március 29-én, vasárnap hajnalban lesz, amikor az órákat 2 óráról 3 órára kell előreállítani.
Fotó: pixabay
