A Föld éghajlata soha nem volt ennyire egyensúlytalanságban – figyelmeztetett az ENSZ meteorológiai ügynöksége. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint a Föld sokkal több hőt nyel el, mint amennyit képes leadni, ami a felmelegedést okozó gázok – például a szén-dioxid – kibocsátásának következménye.
Ez a rekordméretű „energia-egyensúlytalanság” tavaly az óceánok eddigi legnagyobb felmelegedéséhez vezetett, és emiatt folytatódik a gleccserek olvadása is. A jelentésre reagálva Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára ismét felszólította az országokat, hogy térjenek át a megújuló energiaforrásokra, hogy „biztosítsák a klíma-, energia- és nemzetbiztonságot” – számolt be a szerb BBC News.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„A Föld bolygót túllöktük a határain. Minden kulcsfontosságú klímaindikátor vörösben van” – figyelmeztetett videóüzenetében.
Az elmúlt 11 év volt a legmelegebb 11 év a Földön 1850 óta. A tudósok attól tartanak, hogy egy természetes melegedési fázis, az úgynevezett El Niño, amely várhatóan még ebben az évben kezdődik, hamarosan újabb rekordmagas hőmérsékleteket hozhat.
2025-ben a globális átlaghőmérséklet körülbelül 1,43 °C-kal volt magasabb a preindusztriális korszak átlagánál, vagyis annál az időszaknál, amikor az emberek még nem égettek nagy mennyiségben fosszilis tüzelőanyagokat.
Az El Niño időjárási mintázat miatti átmeneti lehűlés azt jelentette, hogy 2025 nem volt olyan meleg, mint 2024, amelyre az ellenkező fázis, a La Niña hatott. A tavalyi év így is a három legmelegebb közé tartozott a mérések kezdete óta. Sok tudós ma már úgy véli, hogy a felmelegedés gyorsul, bár hangsúlyozzák, hogy a hőmérsékletek továbbra is a hosszú távú előrejelzések tartományán belül vannak.
A WMO szerint számos bizonyíték utal arra, hogy a klíma gyorsabban változik, mint valaha. Az egyik legátfogóbb mutató az a többlet hőenergia, amelyet a Föld elnyel. Ez az „energia-egyensúlytalanság” végső soron éghajlatváltozáshoz vezet, és tavaly új rekordot ért el – közölte a WMO.
Bár a tudósok még vizsgálják, miért halmozott fel a Föld ennyi hőt az elmúlt évtizedben és még korábban is, nem kétséges, hogy az egyensúly felborulásának gyökere az üvegházhatású gázokban, például a szén-dioxidban (CO₂) keresendő.
A légköri CO₂ szint a legmagasabb az elmúlt kétmillió évben, főként az emberi tevékenységek, például a fosszilis tüzelőanyagok égetése miatt. Az ezek által visszatartott energia felmelegíti a légkört és a felszínt, és jégolvadást okoz.
A 2024/2025-ös időszak a gleccserek szempontjából az öt legrosszabb év egyike volt, miközben a sarki jégtakaró kiterjedése 2025 nagy részében a legalacsonyabb vagy ahhoz közeli szinten volt.
A többletenergia több mint 90 százaléka az óceánokat melegíti, ami károsítja a tengeri élővilágot, erősebb viharokat okoz, és hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez. Az óceánok felső két kilométerében felhalmozódott hő tavaly új rekordot ért el – közölte a WMO.
Az elmúlt két évtizedben pedig a felmelegedés kétszer gyorsabb volt, mint a 20. század végén.
A jelentés rámutat, hogy a hőmérséklet emelkedése fokozza a szélsőséges időjárási jelenségeket, és hozzájárul a betegségek – például a dengue-láz – terjedéséhez.
A kutatók a Csendes-óceánt is figyelemmel követik, és a hosszú távú előrejelzések szerint 2026 második felében kialakulhat az El Niño melegedő fázisa. Az El Niño a már meglévő, emberi hatás okozta felmelegedési trenddel együtt 2027-re újabb rekordmagas hőmérsékletekhez vezethet.
Fotó: freepik
