Az év eleje óta Szerbiában összesen 258 szállítmányozási vállalat szűnt meg – írja a Biznis.rs. Csak a közúti teherszállítás területén az első három hónapban 224 gazdasági társaság szűnt meg, míg a közlekedéshez kapcsolódó tevékenységek – amelyek közé a fuvarszervezés, a speditőri tevékenység és a kapcsolódó szolgáltatások tartoznak – körében további 34 vállalat zárt be.
A CompanyWall hitelminősítő adatai szerint január 1-je óta összesen 258 szállítmányozási cég szűnt meg Szerbiában. A közúti teherszállításban az első három hónapban 224 gazdasági alany szűnt meg, míg a közlekedést kiegészítő tevékenységekben – amelyek magukban foglalják a fuvarszervezést, a speditőri szolgáltatásokat és a hasonló tevékenységeket – további 34 vállalat zárt be.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A nagyszámú megszűnő cég kapcsán Nebojša Atanacković, a Szerbiai Munkaadók Szövetségének tiszteletbeli elnöke úgy értékelte, hogy ez a szállítmányozási ágazat évek óta tartó problémáinak következménye, amelyet az új szabályok miatti többletterhek tovább súlyosbítanak, mivel ezek meghosszabbítják a szállítási időt és növelik a költségeket.
Mint a Biznis.rs portálnak elmondta, a felhalmozódott nehézségek már átterjednek a hazai gazdaságra is, és a szállítási költségek növekedése közvetlenül megjelenik a termékek árában.
„A nagyszámú megszűnt szállítmányozási vállalat adata egyúttal azt is mutatja, milyen nehéz helyzetben van a hazai gazdaság – nehezebbé vált az export, de az ellátás is azoknál a cégeknél, amelyek kereskedelemmel foglalkoznak és hatalmas mennyiségű árut importálnak Nyugat-Európából” – hangsúlyozta.
Atanacković rámutatott, hogy a hazai fuvarozók problémái évek óta halmozódnak, miközben az Európai Unió részéről nincs elegendő megértés.
„Gyakorlatilag egy elszigetelt sziget vagyunk. Nyilvánvaló, hogy az EU, amelyre ezek a problémák és korlátozások vonatkoznak, nem foglalkozik velük kellő figyelemmel – valószínűleg azért, mert nem vagyunk prioritás, vagy fontosabb kérdései vannak” – mondta.
Hozzátette, hogy a hivatásos sofőrök schengeni tartózkodásának kérdése nem megoldhatatlan, és rendezhető lenne a már létező modellek alapján, amelyek más, hasonló munkarendben dolgozó szakmákra – például a légi közlekedésben dolgozókra – vonatkoznak. Ugyanakkor kiemelte, hogy a nemzetközi szállítással foglalkozó szerbiai cégek már az új szabályok bevezetése előtt is komoly terhekkel küzdöttek, elsősorban a hosszú határvárakozások miatt.
„Ez óriási különbséget jelent az EU-országokhoz képest, ahol nincsenek határok, és a sofőrök maximálisan kihasználhatják a megengedett vezetési időt. Nálunk ennek jelentős része várakozással telik” – magyarázta Nebojša Atanacković, hozzátéve, hogy ilyen körülmények között a szállítás egyre kevésbé kifizetődő, nemcsak a hazai, hanem a külföldi fuvarozók számára is.
A külföldi fuvarozók egyre gyakrabban kerülik a Szerbia felé irányuló szállítást, mert a határvárakozás miatt ők is veszteséget szenvednek. Bár gyorsabb eljárások vonatkoznak rájuk, a kamionsorokat nem tudják kikerülni, ezért az ilyen fuvarok számukra is veszteségessé válnak. A teljes helyzet a sofőrhiányt is tovább súlyosbíthatja.
„Már most is hiány van sofőrökből, és ezek a körülmények csak tovább mélyítik a problémát. Ez elkerülhetetlenül a szállítási árak növekedéséhez vezet” – figyelmeztetett Atanacković, aki szerint, ha a szállítást külföldi cégek veszik át, az lényegesen drágább lesz.
Fotó: freepik
