A március 29-i helyi választások előtt a kampányt súlyos visszaélések és rendszerszintű problémák jellemzik – állítja a Transparency Szerbia. A szervezet összesen 69 bejelentést tett a Korrupcióellenes Ügynökségnél, és azt hangsúlyozza: a terepen tapasztaltak alapján „semmi sem változott, ha nem rosszabb a helyzet”, írja a Nova.
A leggyakoribb visszaélések között szerepel, hogy „közberuházásokat pártsikerként tüntetnek fel”, valamint „közforrásokat használnak fel kampánycélokra”. Emellett a hatalomhoz köthető szereplők „egy választási listát favorizálnak hivatalos platformokon”, és a köztisztségviselők is aktívan részt vesznek a kampányban, gyakran „hivatalos tevékenységnek álcázva” azt.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A Transparency Szerbia programigazgatója, Nemanja Nenadić szerint a feltárt esetek csak a jéghegy csúcsát jelentik. Mint fogalmaz: „sokkal több nyilvánosan felmerült gyanú létezik, amelyeket ki kellene vizsgálni, de semmi jel nem utal arra, hogy ezt bárki megtenné”. Külön kiemeli, hogy az illetékes ügyészségek sem léptek: „egyik sem szólalt meg, még csak annyit sem, hogy ellenőrizni fogja a visszaéléseket”.
A kampány egyik kulcseleme az úgynevezett „funkcionáriusi kampány”, amely során a kormánytagok és más tisztségviselők látványosan jelennek meg a választási helyszíneken. A statisztikák ezt egyértelműen alátámasztják: a választások kiírása után „a terepen végzett kormányzati aktivitások 66 százaléka” az érintett tíz önkormányzatban zajlott, így az ott élők „31-szer nagyobb eséllyel találkozhattak miniszterrel”, mint az ország más részein élők.
A cikk szerint a hatalom és az állam közötti határ gyakorlatilag eltűnt. Nenadić úgy fogalmaz: „nem volt még kísérlet sem a párt és az állam szétválasztására”, ami különösen annak fényében problémás, hogy ez volt az ODIHR egyik fő ajánlása a korábbi választások után. Szerinte ebből az következik, hogy „nem reális reformokra számítani”, mivel a választási eredmény túl nagy tétet jelent a hatalom számára.
A visszaélések gyanúja nemcsak a kampányfinanszírozás és a közforrások használata körül merül fel, hanem közvetlenül a választási folyamatban is. Több településről érkeztek hírek nyomásgyakorlásról, fenyegetésekről, sőt fizikai támadásokról is.
Borban például szabálytalanságokat találtak az aláírásgyűjtés során, míg Kulán „fantomszavazók” és nem létező címek kerültek elő a választói névjegyzékben. Egy ellenzéki jelölt szerint „olyan cím is szerepel, amely nem létezik, mégis 34 választót jelentettek be oda”. Másutt a választási bizottságok tagjai a rájuk nehezedő nyomás miatt lemondanak.
A névjegyzék felülvizsgálatával foglalkozó bizottság szerint a problémák rendszerszintűek: „nem helyi hibákról van szó, hanem intézményi szintű visszaélésekről”, amelyek mögött állami szervek működése sejlik fel.
A kampány és az állami működés összemosódik, az ellenőrző intézmények passzívak, a választási feltételek érdemi javulásáról pedig hiába beszélnek, a gyakorlatban azt egyáltalán nem tapasztalni.
