A tíz önkormányzatban kiírt önkormányzati választások kampányidőszakát számos manipuláció és szabálytalanság jellemezte. A Kúlai fiatalok hangja (Glas mladih opštine Kula) nevű egyetemista választási lista különösen erős nyomásnak és akadályoztatásnak volt kitéve. A Polgári kezdeményezések (Građanske inicijative) bejelentette, hogy Kúlán több gyanús, úgynevezett fantomlistát is bejegyeztek, köztük a Fiatalok Kúláért (Mladi za Kulu) elnevezésűt. Eközben a valódi egyetemistákat folyamatos támadások és fenyegetések érték.
Jól látható volt az állami erőforrások pártcélokra történő felhasználása is a választások előtt: március folyamán Kúlára látogatott Adrijana Mesarović gazdasági miniszter, Husein Memić turizmusért és ifjúságért felelős miniszter, Dejan Vuk Stanković oktatási miniszter, Boris Bratina távközlési és tájékoztatási miniszter, valamint Đuro Macut miniszterelnök. A településre ellátogatott az államelnök, Aleksandar Vučić is. A kampány során a közpénzekkel való visszaélés más formái is megfigyelhetők voltak, például hirtelen bejelentett projektek révén. Különösen aggasztó a nemzeti kisebbségek politikai célú felhasználása. A Polgári kezdeményezések szerint a kisebbségi listákat az uralkodó párt eszközként használja. A Ruszin Demokrata Párt esete azt mutatja, hogy e lista jelöltjei aktívan részt vesznek a Szerb Haladó Párt rendezvényein.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A kúlai eseményekről és az önkormányzat nemzeti kisebbségeiről Sípos Rolanddal beszélgettünk, aki a magyar közösség képviselője a Kúlai fiatalok hangja listán, amely a hármas sorszám alatt indul a választáson.
Kúla multikulturális közeg. Mely nemzeti kisebbségek képviseltetik magukat az önök listáján? Hogyan szerveződtek ebben a kérdésben?
Szerb, magyar és ruszin nemzetiségű jelöltjeink is vannak, ami a három legnagyobb etnikai csoportot jelenti az önkormányzatunkban. Nem hiszünk a nemzeti kvótákban, és már másfél éve vállvetve dolgozunk egy jobb Kúláért, nemzetiségtől függetlenül. A listára olyan rátermett és tapasztalt embereket választottunk, akik képesek segíteni Kúla község minden polgárának, függetlenül attól, hogy mely nemzetiséghez tartoznak. Köztük valamennyi jelentős nemzeti közösség képviselői megtalálhatók.
Miből áll a programjuk a nemzeti kisebbségek tekintetében? Mire kívánnak fókuszálni?
Mindenekelőtt március 29. után Kúla község irányítása nem kerül radikálisok kezébe, ami önmagában is megkönnyebbülést jelent minden nemzeti közösség számára. Az általunk kínált megoldások minden polgárt érintenek. Elsődleges célunk a tiszta, nem pedig szennyezett ivóvíz biztosítása, az átlátható beruházások megvalósítása ott, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, az egészségügyi rendelők felújítása, az úthálózat és a kommunális infrastruktúra fejlesztése, valamint a mezőgazdasággal foglalkozók és a vállalkozók támogatása. Emellett fontos célunk, hogy valódi lehetőségeket teremtsünk a fiatalok helyben maradásához. Önkormányzati vezetésként erősíteni kívánjuk a multikulturalizmust, csökkenteni a feszültségeket, és azon dolgozunk, hogy egységet teremtsünk a polgárok között – nemzetiségtől és politikai hovatartozástól függetlenül – a családok jobb életkörülményei érdekében.
Konkrétan a magyar közösséget illetően te vagy a lista képviselője. Mi az, ami alkalmassá tett erre a pozícióra, és milyen kihívásokkal szembesültél ezen az úton?
Joghallgató vagyok, emellett dolgozom is. Kúlán nőttem fel, és már másfél éve aktívan részt veszek a közéleti küzdelmekben. Ami alkalmassá tett erre a szerepre, az az az energia, amely mindannyiunkat jellemez, valamint az a közös szándék, hogy én és a kortársaim Kúlán maradjunk, ne pedig elvándoroljunk. Nem azért kerültem a listára, mert magyar vagyok, hiszen az etnikai kvótákat inkább politikai eszköznek tartom, amelyekkel a látszólagos toleranciát próbálják demonstrálni. Számomra az a legfontosabb, hogy valaki milyen ember, nem pedig az, hogy milyen nemzetiségű. Ugyanakkor büszke vagyok arra, hogy magyarként, de mindenekelőtt kúlai fiatalként hozzájárulhatok ahhoz a változáshoz, amelyre mindannyiunknak szüksége van. Az elmúlt időszakban komoly nyomás nehezedett rám: halálos fenyegetésekkel is szembesültem, valamint valótlan állításokat terjesztettek a családomról. Az igazságot azonban nem lehet fenyegetésekkel legyőzni – végül mindig utat tör magának.
Beszéltek-e a lista képviselői a helyi lakossággal? Meghallgatták-e a kúlai magyarok véleményét? Mik a problémáik, dilemmáik, félelmeik és reményeik?
Igen. Vajdaságban általánosságban elmondható, hogy a diákok folyamatos kapcsolatban állnak a nemzeti közösségek képviselőivel. Sajnos hosszú időn keresztül a Vajdasági Magyar Szövetség monopóliummal rendelkezett a szerbiai magyarok képviseletében, azonban az emberek elégedetlenek, és változást szeretnének – olyan vezetést, amely valóban értük dolgozik. A problémák nagyrészt megegyeznek minden polgár gondjaival: rossz infrastruktúra, aggodalom az ivóvíz minősége miatt, valamint kedvezőtlen gazdasági helyzet. A kommunikáció eredményes, mert konkrét megoldásokat kínálunk, és bízunk a támogatásukban.
A VMSZ elnöke, Pásztor Bálint a napokban kijelentette, hogy listájuk győzelme – a Szerb Haladó Párt, a VMSZ, a Szerb Radikális Párt, a Szerbiai Szocialista Párt és a Szerb Közösség Párt koalíciójában – két mandátumot jelentene a magyar közösség képviselőinek Kúlán. Vajon egy ilyen lista valóban törődne-e a helyi lakosság jogaival és jólétével, függetlenül nemzeti és vallási hovatartozásától?
Az ő listájuk győzelme a radikálisok bejutását is jelentené az önkormányzati képviselő-testületbe. Elég megnézni a lista sorrendjét: egy abszolút többség lehetővé tenné, hogy a radikálisok is a helyi hatalom részévé váljanak. A VMSZ eddig sem bizonyította, hogy érdemben képviselné a kúlai magyarok vagy más polgárok érdekeit. A Szerb Haladó Párt listáján akár tizenöt magyar jelölt is szerepelhet, mégsem történik valós előrelépés Kúla lakosai számára – még a magyar közösség esetében sem. Az infrastruktúra és az ivóvíz problémája továbbra is megoldatlan, miközben az elmúlt 14 évben mintegy 8000 lakossal csökkent a település népessége. A Szerb Haladó Párt és koalíciós partnerei nem a polgárok érdekeit tartják szem előtt, és semmi nem utal arra, hogy ez egy újabb mandátumban megváltozna.
Mit üzenne a magyar nemzeti közösség tagjainak, valamint Kúla község minden polgárának?
Azt üzenem mindenkinek, hogy a változásra szavazzon: egy olyan listára, amely valóban az emberek érdekeit képviseli – a hármas számú listára, a Kúlai fiatalok hangjára. Listánkat támogatja az egyetemistamozgalom, valamint a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK). Fontos emlékeztetni arra is, hogy a VMSZ-re leadott szavazat ugyanazokat erősíti, akik a kilencvenes években szendviccsel a kezünkben Budapestre akartak küldeni bennünket. A VMSZ nem képviseli hitelesen a magyar közösséget. Mi a községi képviselő-testületben a magyarok, szerbek, ruszinok és Kúla minden polgárának hangját kívánjuk képviselni, függetlenül attól, hogy ki mely nemzethez tartozik.
Mina Delić
Kapcsolódó cikkünk:
