A hét végén ismét előre kell állítani az órákat, ami várhatóan nemcsak egészségi kockázatokkal járhat, hanem a gazdasági haszna is megkérdőjelezhető. Az óraátállítás megszüntetésére már elindult egy kezdeményezés, ám eddig mindhiába.
A tavaszi óraátállítás ideje minden évben március utolsó vasárnapjára esik, így a nyári időszámítás idén március 29-én, vasárnap hajnalban kezdődik. Ekkor hajnali 2 óráról 3 órára kell előreállítani az órákat.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Magyarországon több alkalommal vezették be és szüntették meg az óraátállítást, 1980 óta alkalmazzák folyamatosan, Jugoszláviában pedig 1983-ban vezették be.
Az Európai Bizottság 2018-ban széles körű konzultációt indított az óraátállítás megszüntetéséről, több mint 4,6 millió ember nyilvánított véleményt. A válaszadók több mint 80 százaléka támogatta az óraátállítás eltörlését.
Az Európai Bizottság ezután javaslatot tett arra, hogy 2021-től szűnjön meg az óraátállítás úgy, hogy minden tagállam maga dönthessen arról, hogy a nyári vagy a téli időszámítást választja állandó időzónaként. Az Európai Parlament támogatta a javaslatot, ám a végső döntés a tagállamok kezében van, amely azóta húzódik.
A nyári időszámítás előnyeit eredetileg azzal indokolták, hogy az extra egy óra nappali világosság lehetőséget ad arra, hogy kevesebb mesterséges világítást használjunk. Hátrányai közül az egyik legfontosabb kritika mindig is az volt, hogy az óraátállítás rövid és hosszú távon is negatívan hathat az emberi szervezetre. Kutatások bizonyítják, hogy az óraátállítás okozta alvásritmuszavarok és stressz súlyos egészségi problémákat okozhatnak, például növekedhet a szívrohamok és a közlekedési balesetek kockázata.
Az egészségi kockázatok mellett mára a rendszeres átállás eredeti gazdasági céljai is jórészt megkérdőjelezhetők, mivel jelentősen megváltoztak a világ energiaszükségletei és a felhasználási szokások.
Több tudományos vizsgálat is kimutatta, hogy az óraátállítás energiahatékonysági előnye ma már elenyésző. Egy 2016-ban készült átfogó metaelemzés szerint, amely több tucat tanulmányt vizsgált meg világszerte, az átlagos energiamegtakarítás az óraátállítás miatt mindössze 0,34 százalék volt – írja a vg.hu.
Emellett a modern technológia – például az energiatakarékos LED-világítás vagy a hőszabályozás – sokkal inkább befolyásolja az energiafelhasználást, mint az, hogy egy órával korábban vagy később kelünk. Egyes újabb kutatások szerint bizonyos esetekben még többletfogyasztást is okozhat az időátállítás, például a fűtési és hűtési igények változása miatt.
Például a klímaberendezések sok energiát fogyasztanak. Ráadásul a mesterséges megvilágítással a modern társadalom napirendje is megváltozott, többet vagyunk fenn sötétben, amikor szintén használunk elektronikus berendezéseket.
Szuper Ildikó okleveles pszichológus és irodalomterapeuta szerint az átálláshoz a legjobb módszer a fokozatosság: már az óraátállítás előtti napokban érdemes naponta 10-15 perccel korábban lefeküdni és kelni. Este már kerüljük a képernyőt, a koffeint és az alkoholt, megzavarhatja az alvást, a mozgás viszont segíti az alkalmazkodást.
