Ezer sebből vérzik az önkormányzati médiatámogatási rendszer Mennyi pénz kerül az önkormányzatok költségvetéséből a magyarul tájékoztató médiumokhoz?- A Pannónia Alapítvány vitte el a legtöbb pénzt, de hirtelen alakult tájékoztatási eszközök is bezsebeltek pár milliót

Az elmúlt évek során több millió eurót költöttek az önkormányzatok az elsősorban helyi vagy regionális, de sokszor országos lefedettséggel rendelkező médiumok projektjeinek megvalósítására. Cikkünkben azt elemezzük, mennyi pénzt osztottak ki pályázatok útján Szabadka, Magyarkanizsa, Topolya és Zenta önkormányzatai 2022 és 2025 között, s ebből mely magyar médiumok kaptak pénzt és mennyit, majd szúrópróbaszerűen megvizsgáljuk, megvalósították-e azt, amit vállaltak. Azonban előfordul, hogy nemcsak pályázat, hanem közvetlen támogatás útján is megítél a polgármester támogatást egyes médiumoknak. Annak is utánajártunk, van-e ellenőrzési mechanizmus a támogatási rendszerben, és az önkormányzatok figyelembe veszik-e a Magyar Nemzeti Tanács javaslatát, aki véleményezi ezeket a pályázatokat és támogatásra javasol. Szakértők arról beszélnek, miért vérzik ezer sebből egyébként ez a pályáztatási és támogatási rendszer, valamint hogyan tért át a magyar kormány a projektalapú támogatásról a közvetlen, tulajdonképpen alapvető működési költségeket biztosító támogatási rendszerre és mit vár el cserébe?

SZABADKA – A Pannónia Alapítványon kívül más magyar tájékoztató eszköz nem kap támogatást

A közérdekű tájékoztatás területén megvalósuló médiatartalom-előállítási projektek 2022. évi társfinanszírozásáról szóló határozat alapján 44 médium kapott támogatást, összesen 40.100.000 dinár értékben. Ebből a Pannónia Alapítvány az Észak-Bácska gyöngyéről – magyar nyelvű tájékoztatás) projektre 1.300.000 dinárt, a Társadalmi rendezvényeink – Közösen Szabadkáról című projektre további 500.000 dinárt kapott, a Napindító című műsor megvalósítására pedig szintén 500.000 dinárt, vagyis összesen 2 millió 300.000 dinárt. A magyar műsort sugárzó Mária Rádió 150.000 dinárt kapott ebben az évben, Keresztény kulturális örökségünk című projektjével. Más magyar nyelven tájékoztató médium nem kapott pénzt, de nem is pályázott, derült ki a dokumentációból, amit szerkesztőségünk a közérdekű információkhoz való hozzáféréshez való törvényre hivatkozva kapott meg.

A legtöbb pénzt, a kiosztott teljes összeg csaknem felét – a VTV Subotica kapta, további három, a Vladan Stefanović család tulajdonában lévő médiummal együtt, vagyis összesen 12.100.000 dinárt.

Szabadka polgármesterének külön határozata alapján, egyedi támogatás formájában további 2 millió dinárt ítéltek meg a Vladan Stefanović által képviselt VTV DOO Subotica számára. A kiegészítő támogatást a „Nasiljem u bespuće” (Erőszakkal zsákutcába) című projekt társfinanszírozására adták, amely – a határozat szerint – „a pályázat kiírásakor még nem volt tervezhető”.

A VOICE korábban kiderítette, hogy Szabadka polgármestere, Stevan Bakić 30,3 millió dinárt (áfával együtt) ítélt meg egyes szabadkai médiavállalatoknak a 2022. évi médiatartalom-előállítás társfinanszírozására kiírt pályázaton kívül. Mindezt televíziós és rádiós műsoridő vásárlása címén ítéltek meg, közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül, összesen 5,5 millió dinár értékben a polgármester költségvetési keretéből, míg a Városi Tanács költségvetéséből ugyanerre a célra 24,8 millió dinárt különítettek el.

2023-ban Szabadka polgármestere 44,1 millió dinár odaítéléséről hozott határozatot, a pályázatra érkezett 40 projekt részesült támogatásban, míg 35 pályázat nem kapott finanszírozást. A támogatások összege 100.000 és 4,5 millió dinár között mozgott.

Ebben az évben is a Vladan Stefanovićhoz köthető médiumok – Magazin Dani, V prodakšn, VTV és Radio Subotica – kapták a legnagyobb támogatást, összesen 12,1 millió dinár értékben.

A magyarul tájékoztató médiumok közül a Pannónia Alapítvány ebben az évben három sikeres projekttel pályázott: a Szabadka multikulturális élete, az Utazás a szecesszió központjába – Szabadka és Palics építészeti remekei, valamint egy a Sport mindenkié című projekttel, ezekre összesen 2,3 millió dinárt kaptak. Egyéni döntés alapján a Pannónia Alapítvány jutott támogatáshoz a polgármestertől – Olvasói híradó című projektre 250.000 dinárt kapott. Más, magyarul tájékoztató médium nem is pályázott.

Szintén ebben az évben a Szabadkai Rádió – ami szintén a Vladan Stefanović tulajdona, nem kevesebb mint 1 millió 950.000 dinárt kapott a polgármester döntése alapján Tanuld meg, ne kockáztass című projektre.

2024-ben drasztikusan csökkent a médiumok támogatása, más önkormányzatok esetében is, de Szabadkán is. Szabadka összesen 4,6 millió dinárt osztott szét 2024-ben, míg 2023-ban ez az összeg 44,1 millió dinár volt. A pályázatra beérkezett projektek közül összesen 16 részesült támogatásban, míg nyolc pályázatto nem támogattak. A városi támogatás összege 100.000 és 1,2 millió dinár között mozog.

A Pannónia Alapítvány három projektjére – „Szabadka – a szecesszió és az észak-bácskai turizmus fővárosa”, „Hagyományok, kultúrák és ízek – mindaz, ami összeköt bennünket” és „Szabadka sportélete” – összesen 900.000 dinárt kapott.

Az év érdekessége, hogy a korábban hatalmas összegeket kapó, Vladan Stefanovićhoz köthető médiumok nem pályáztak 2023-ban Szabadkán.

2025-ben összesen 4 millió 600.000 dinárt osztott szét a szabadkai önkormányzat.

A legtöbb pénzt a VTV DOO – vagyis a Szabadkai Televízió, Vladan Stefanović médiuma kapta – az összeg negyedét – 1.300.000 dinárt.

A Pannon Televízió a Szabadkai vallási épületek című pályázattal 450.000 dinárt kapott. A Pannonnak azonban voltak még sikeres pályázatai 2025-ben, ugyanis az Építészeti remekművek című projekttel is pályáztak – erre 350.000 dinárt kaptak, a Helyi érdek, helyi érték című projektre pedig további 300.000 dinárt, ami összesen 1 millió 100.000 dináros támogatást jelent.

A Mária Rádió 440.000 dinár támogatásban részesült. A kisebb, 100.000 dináros összegeket pedig tulajdonképpen szétosztották a horvát, a bunyevác kisebbség között, valamint egy-két kisebb egyesület között. Az év érdekessége, hogy a Subotica.com, amely korábban szintén  nagyobb összegeket kapott, ebben az évben nem pályázott.

ZENTA – Magyar tájékoztatásra szinte semmi sem jut

Zenta község esetében érdekes, hogy tulajdonképpen a legtöbb esetben egy valaki kapta meg a teljes támogatást, ráadásul olyan médium, amely nem gyárt magyar tartalmat, miközben a község lakosságának nagyobb része továbbra is magyar. Így Zentán 2022-ben a Novosadska TV nyert 500.000 dinárt. Ekkor még pályázott a Vajdaság ma, de nem nyert, egy kruševaci cég és egy DVP Produkcija Kft., amely szintén nem kapott támogatást. 2023-ban Zenta község nem írt ki pályázatot a média támogatására.

2024-ben összesen 550.000 dinárt szánt a tájékoztatási eszközök támogatására. A Pancsovai RTV 90.000 dinárt kapott a Zentai Krónika című műsor gyártására, a belgrádi Internet group Kft. 200.000 dinárt a roma mozaik című műsorra, míg az óbecsei Fox Média Kft. a Zentai körkép című műsorra 260.000 dinárt. Rajtuk kívül a dokumentáció szerint, amelyhez a közérdekű információkhoz való hozzáférés alapján jutottunk hozzá, nem pályázott senki.

2025-ben 540 ezer dinárra lehetetett pályázni Zentán, az ügy érdekessége viszont, hogy egyetlen egy médiumnak ítélték meg a teljes összeget, ez pedig a Novosadska TV – Zenta – a sokszínűség értéke című projektre. A pályázati dokumentációból látszik, hogy a további négy pályázó nem ért el megfelelő pontszámot, így ebben az évben nem kapott pénzt Zentától a Pancsovai RTV, az óbecsei Fox Media, a nagybecskereki Cvet na Tisi Kft., és az előző évben nyertes Internet Group Kft. sem.

TOPOLYA – Ad-hoc alapított “tájékoztatási eszközök” vittek el milliókat –  a Topreport története

Topolyán 2022-ben összesen 15 millió dinárt osztottak szét, ebből 1 millió dinár a Pannónia Alapítványnak ítéltek oda – a község sokszínű mindennapjai című projektre. A Vajdaság Ma 200.000 dinár támogatást kapott.  2,6 millió dinárt kapott az Impes KFt – Naš MM Radio, Farkas Karolina fotós – a Topreport.rs tulajdonosa, ebben az évben 1,5 millió dinárt, a Régió Rádió 3,4 millió inárhoz jutott és ez a legmagasabb összegű támogatás. A topolyai Információs Központ Kft- Express Chanel, 2, 6 millió dinárt kapott.  A mojabackatopola.rs portál egymilliót.  A Sowel art Kft. 500.000 dinárt kapott, ők működtetik a Btpublicnews.rs portált.

“Jó példa” a rossz gyakorlatra, hogy a topolyai önkormányzat két év alatt mintegy 29 ezer eurót, vagyis 3,4 millió dinárt az adófizetők pénzéből, vagyis egy nyúlfarknyi, átmásolt cikkecskéért átlagosan 115 eurót fizetnek a topolyai polgárok. A Topreport hírportált 2022. január 21-én jegyezték be, és szinte azonnal, a bejegyzés után két hónappal már 1,5 millió dinárt nyert a topolyai önkormányzat által kiírt tájékoztatási pályázaton. 2023-ban már 1,9 millió dináros támogatást hagyott jóvá a Topreportnak a topolyai önkormányzat. A portálon a Pannon RTV, valamint a topolyai Tájékoztatási Központ híreit közölték akkor, akár forrásmegjelölés nélkül. Ezen kívül az önkormányzat felhívásait, pályázatait is megjelenítik szintén innen-onnan átvéve. Nagy valószínűséggel a portál igen jelentős összeget fordít a közösségi média felületein reklámra, legalábbis ez derül ki az egyes bejegyzésekre érkező kedvelések számából. A topreport.rs-en és a Facebookon videós anyagokat is közzétesz a tájékoztatási eszköz, azonban a portálon egyetlen név, elérhetőség sincs feltüntetve, a megadott telefonszám pedig nem él.

A Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség (Agencija za privredne registre – APR) adatai szerint a portál felelős szerkesztője Farkas Karolina, de a Topreport honlapon nem található semmilyen elérhetőség és impresszum sincs, a Kapcsolat fül alatt lehet üzenetet küldeni a portálnak.

A 2023-as évre szóló pályázatban például az szerepel, hogy „videókkal, fotóriportokkal, események követésével szeretnék fiatalosan tájékoztatni a magyar nyelvű lakosságot, akik nemcsak oktató jellegű anyagokat, de közérdekű információkat is találhatnak a weboldalon.”

A Topreport a 2023-as pályázatban azt vállalta, hogy az egy év alatt mintegy 140 tartalmat (cikk és videó) tesz közzé, vagyis havonta tizenegy anyagot. A tavalyi pályázatukban négyszázezer dinárral kevesebb pénzt nyertek, viszont akkor havi húsz anyag került fel az oldalra, legalábbis ez szerepel a 2023-as pályázatukban.

Oktató anyagokat, videókat, tájékoztató anyagokat készítenek a pályázat alapján, fő céljuk a topolyaiak tájékoztatása közügyekkel kapcsolatban. A közügyeken kívül pedig edukatív anyagokat is közzétennének, dinamikus, fiatalos csapatukkal pedig kreatív módon magyar nyelven tájékoztatnák a topolyai lakosokat mindenről, ami a községet érinti– áll a pályázati anyagban.

Ez azért érdekes, mert a topolyai Tájékoztatási Központ szintén ezzel foglalkozik, azonban átnézve a Facebook oldalukat, az elmúlt időszakban ők is kizárólag a Magyar Szó és a Pannon RTV által elkészített és közzétett anyagokat teszik közzé. A Topreport is jelenleg ezt csinálja, s figyelembe véve a vállalást és a pályázat összegét, megállapítható, hogy egy átlagosan nyúlfarknyi, átmásolt anyagért 115 euró jár az elkészítőnek, írtuk korábban.

A Topreport Facebook-oldal ma már nem aktív, a legutóbbi bejegyzés 2025 júniusában került fel. A topolyai önkormányzat két év alatt 3,4 millió dinárt, vagyis mintegy 29 ezer eurót költött el az adófizetők pénzéből egy olyan honlap támogatására, amelynek a főszerkesztője telefonon nem elérhető, s amely tájékoztatási eszköz a forrásmegjelölés és az impresszum hiánya miatt nem tesz eleget a törvényes előírásoknak, emellett kevés saját anyagot tesz közzé, és főként másoktól átvett hírekkel és Facebook-hirdetésekkel próbálja elérni az olvasókat.

További furcsaság, hogy a topolyai „Sovel art” vállalatot 2017-ben mint bútorgyártó céget jegyezték be, ennek ellenére rendszeresen médiatámogatásban részesül a topolyai költségvetésből. A cég a versenypályázat pályázójaként a BT Közhírportált jelölte meg, amely a megszűnt Rádió Omega Facebook-oldalán publikálja cikkeit. A „Multikulturális párhuzamok – folytatás” elnevezésű többéves projektjükre szövegenként 15 625 dinárt fizetett az önkormányzat.

2023-ban Topolya 14 millió dinárral támogatta a médiumokat: ebből a Pannónia Alapítvány 1millió dinárhoz, a Vajdaság MA 150.000 dinárhoz, a Sovel Art Kft. 800.000 dinárhoz, Farkas Karolina pr- topreport.rs – 1.900.000 dinárhoz, az Információs Központ Kft. – Régió Rádió – 2.833.000 dinárhoz, az Információs Központ Kft. –  Express Channel – 2.167 000 dinárhoz jutott.

2024-ben 1millió dinárt osztott szét az önkormányzat: a Pannónia Alapítvány 250.000, az  Információs Központ 200.000, az Impres Kft.  130.000, a Hej Salasi 120.000, a Vajdaság Ma 100.000, az URKO 100.000 és az Internet group kft. 100.000 – között.

2025-ben 1 250 000 dinár felét a Pannónia Alapítvány nyerte, 400.000 illetve 250.000 dinárt. Az Impres kft. pedig 400.000 támogatást kapott.

MAGYARKANIZSA – Belgrádi és szabadkai viszont kapott támogatást a községtől

Magyarkanizsa községben érdekes az, hogy míg 2022-ben a támogatásokat valóban helyi kezdeményezéseknek és főként magyarul tájékoztató médiumoknak igyekeztek adni, később ez a trend kicsit megváltozott, majd a támogatások csökkenésével még szembetűnőbbé vált.

2022-ben Magyarkanizsa községtől a Vajdaság Ma 400.000, a Tiszapartfest kft. 1.800.000, a Fox media Óbecse 640.000, a DVP Produkcija Kft. 1 millió, a Media informator kft. Rádióműsor 1 452 000, a Novosadska TV 600 000, a VTV Kft. Szabadka 1 millió 245 000, a Fabrika slova Kft. 500.000, a Poljoprivrednik lap – 1.200.000 dinárt kapott.

2023-ban a Vajdaság MA 500.000, a helyi Info tv – Tisapartfest 2 millió, a Fox Rádió Óbecse, 300.000, a helyi Panda Rádió – Media Informator Kft. 200.000 dinárt, a Novosadska TV – 600 000 dinárt kapott.

2024-ben a Vajdaság Ma pályázatát visszautasították, a Tiszapartfest 2 milliót kapott, de elutasították az óbecsei Fox Mediát és a helyi Panda Rádiót is, miközben a szabadkai VTV (Vladan Stefanović) médiuma Magyarkanizsától is kapott 900.000 dinárt. A Potiski News (szerb nyelven tájékoztat) 100.000 dinárt kapott, míg a tartományi Dnevnik Vojvodina Pres – 700.000 dinárt.

2025-ben a Potiski News 100.000 dinárt, a Novosadska TV hatszázezer dinárt, a TiszapartFest 2, 4 milliót kapott.

A Magyar Nemzeti Tanács ajánlása – van, hogy figyelembe se veszik

Az önkormányzatok médiapályázatainál a városvezetők kötelesek kikérni a nemzeti tanácsok véleményét is. A Magyar Nemzeti Tanács esetében a Tájékoztatási Bizottság véleményez. A közérdekű információkhoz való hozzáférésről szóló törvény alapján megküldött válaszból kiderül, hogy az MNT nem rendelkezik minden jegyzőkönyvvel, amelyek ezekre a döntésekre vonatkoznak. Rendelkeztek viszont a 2022-es véleményezéssel, ami Szabadkára vonatkozott. Ebből látszil, hogy a Pannónia Alapítvány pályázatait 2,3 illetve 1,4 millió dináros támogatásra, valamint 1,1 millió dináros támogatásra javasolják, ehhez képest viszont a Pannon összese 2,3 millió dinárt kapott Szabadkától ebben az évben. Az MNT nem javasolta támogatásra a Szabadkai Rádiót – amely akkor már Vladan Stefanović tulajdona, a tulajdonában lévő médiumok viszont több mint tízmillió dinár támogatást kaptak. Az MNT támogatásra javasolta a Vajdaság Ma portált is – 800.000 dinárt, de ezt a város nem vette figyelembe, ahogy a Mária Rádiónak szánt több mint egymillió dináros támogatási javaslatot sem, s annak csak a töredékét ítélte meg.

Az MNT 2024-ben Zentán az óbecsei Fox Media Kft.-t támogatta volna 500.000 dinárral, ennek csupán a felét kapta meg végül a várostól.

A jegyzőkönyvekben egyébként egy esetben sem szerepel indoklás arról, hogy egyes pályázatokat miért vagy miért nem javasol támogatásra a Magyar Nemzeti Tanács.

SINKOVICS: Több sebből vérzik a támogatási rendszer

Sinkovics Norbert, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Médiatudományi Tanszékének asszisztense, újságíró a Szabad Magyar Szónak azt mondta, papíron az elképzelés jó, a támogatási rendszer céljával sincs gond, a megvalósítással viszont annál inkább.

„A törvény előírja, hogy mennyi pénzt kell a helyi média támogatására költeni, pontos irányelveket szab meg. A probléma ott kezdődik, amikor a bizottságokat, amelyeknek függetleneknek kellene lenniük, megalakítják, vagyis megválasztják a tagokat”, magyarázza Sinkovics. A szakértő szerint nagyon fontos megérteni, hogy ez projektalapú támogatás, vagyis nem a médiaházak fenntartását célozza, hanem közérdekű tartalmak gyártását finanszírozzák. Azt, hogy mi számít közérdeknek, a törvényhozó egy hosszú listába szedte, ugyanakkor a helyi önkormányzatok ezt magukra tudják szabni, hisz ők tudják pontosan, hogy mi a helyi közérdek.

„A probléma ott kezdődik, amikor a pénzelosztás megkezdődik. A bizottságot szakmai tömörülések ajánlják. Az önkormányzat választ, kritériumok vannak, nemcsak a jelölő szervezet életrajzát, hanem azt is figyelmbe veszik, hogy az adott személyek, akiket jelölnek, milyen előtudással rendelkeznek, amikor médiatartalom gyártásról van szó. Sajnos nagyon gyakran szemtanú vagyunk annak, hogy ezek a pénzek nem szakmai elvekkel összhangban kerülnek leosztásra, hanem politikai preferenciák alapján. Ezekben a szakmai bizottságokban gyakran olyan szervezetek képviselői vannak, amelyek hatalomközeli nézeteket vallanak, s rajtuk keresztül történik meg a befolyás, aminek következtében a pénzek olyan médiumokhoz kerülnek, amelyek a hatalom érdekeit szolgálják. Összességében tehát az ötlet, hogy független médiaszakértők döntsenek, nem rossz kezdeményezés, de ez több sebből vérzik”, magyarázza Sinkovics.

Az egyetemi asszisztens a pályázatokon kívül megítélt támogatást is problémásnak tartja és kiemeli, hogy ez egy olyan gyakorlat, amit az EU sem támogat.

„Ami engem külön aggaszt, hogy nagyon sokszor látjuk hogy helyi szinten olyan médiafelületek kapnak pénzt, amelyek országos szintű publikálást folytatnak. Van egy nagy médiafelület, kormányközeli, amely bejelentkezik a helyi pályázatokra és így jut plusz pénzhez. Miért fontos nekem, ha például Topolyán élek, hogy rólam az Informer írjon?  Ez külön nehéz helyzetbe helyezik a lokális médiumokat. S akkor marad egy-két független felület, ami közhasznú tartalmat tudna gyártani, s pont azért mert függetlenek, nem jutnak támogatásokhoz”, mondja.

Sinkovics az ellenőrzési mechanizmusok kapcsán azt mondta, néhány évvel ezelőtt csináltak egy kutatást arról, hogy a tartományi támogatást elnyerők legyártották-e a vállalt tartalmat. Mint fogalmazott, azt tapasztalták, hogy „minden le van papírozva”, ott vannak a linkek, elküldik, megírják a jelentést, de tartalmi ellenőrzés, hogy valóban legyártották-e az anyagot, ennek az anyagnak van-e bármilyen hatása, nem tudjuk.

„Botrányos eredményeket kaptunk”, mondta Sinkovics, aki szerint vannak modellek, amelyeken keresztül megoldható lenne, hogy transzparensebbek legyenek a pályázatok pontozását. Sokkal transzparensebbé lehetne tenni a támogatási rendszert, ha minden döntést nyilvánosságra hoznának. Ezzel együtt erősíteni kellene a médiaszervezetek, független szervezetek munkáját is.

GYURKOVICS: A magyar kormány támogatási rendszere – a projektalapú támogatástól az alapvető működés finanszírozásáig

Gyurkovics Virág, az Átlátszó Vajdaság alapítója és újságírója hosszú évek óta vizsgálja, milyen módon támogatja a magyar kormány a vajdasági, magyarul tájékoztató médiumokat. Mint meséli, a 2022-es választásokat megelőzően közös kutatást végeztek az átlátszó Erdéllyel és magyarországi kollégákkal – akkor még a Fidesz KDNP legnagyobb kihívója Márki Zay Péter volt – s azt figyelték meg, hogy azok a médiumok, amelyek magyar támogatást kaptak, milyen narratívát használnak, kit milyen kontextusban említenek, mennyire foglalkoznak a kritikus szempontokkal egy adott politikus esetében.

„Egyenesen arányos volt a támogatási eszközök folyósítása azzal, ahogyan a bizonyos politikusokról kommunikálnak. Akkoriban volt Völner Schadl-ügy botrány, de erről az MNT által alapított vagy társalapított médiaházak konkrétan elhallgatták az információkat. Kijelenthető, hogy az ellenfelet egy kicsit rosszabb színben tüntetik fel, illetve a kormánypártok hibáiról pedig nem beszélnek. Ezek apró dolgoknak tűnhetnek, mégis fontosak, hiszen média egyik legfontosabb szerepe éppen a keretezés. Amit mostanában látunk például, hogy Pásztor Bálint ír valamit a Facebookra, és azt a Hét Nap egy az egyben átveszi, anélkül, hogy bármit mellétenne, bármilyen saját kutatással kontextusba helyezné, hogy értsük: amikor ő sikerről beszél, akkor annak mi a hátterre, s valóban lehet-e sikerről beszélni, vagy azért árnyaltabb a kép. Ez lenne a média feladata és ez nagyon sokszor elmarad, főleg az ilyen médiaházaknál, amelyek arányaiban viszont sokkal több támogatást kapnak, vagyis sokkal több erőforrásuk lenne a sajtónak ezt a funkcióját ellátni, mint sok más kisebb médiaháznak”, magyarázta Gyurkovics.

A magyar kormány egyébként 2011 óta támogatja rendszerszintűen a határon kívüli, ezen belül is a vajdasági magyar sajtót. A támogatások az elején főleg projektalapúak, és határozottan kisebb összegűek voltak és arányosak a médiaház nagyságához. Tudni való volt, hogy a Pannon RTV kapta a legnagyobb támogatásokat, majd a Magyar Szó, a Hét Nap, Mária Rádió.

„2011-től viszont ezek a támogatások elkezdtek nőni, a projektalapú finanszírozás elmaradt, hanem elkezdték az alapvető működésüket támogatni. Ami azt jelenti, hogy ők piaci szempontok szerint képtelenek lennének eltartani magukat, de nem is törekednek rá, hanem hátradőlnek, hogy a magyar kormány a Bethlen Gábor Alapon keresztül támogatni fogja őket. S látjuk, hogy valóban ez történik. A támogatások kilengtek, 2023-ban volt a legnagyobb kiugrás, akkor a Pannon és a Magyar Szó kapott nagyon sok pénzt, mindkettőnek volt nagy beruházása, miközben a vajdasági magyarok száma több mint hetvenezerrel csökkent”, mutat rá Gyurkovics.

Ezáltal ezek a médiumok, Gyurkovics szerint, teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Minél több lábon áll, akár a média, akár kultúra, oktatás, bármi, annál biztosabb a helyzete, annál kevésbé van kiszolgáltatva, mondja. Itt viszont arról van szó, hogy egy nyomásgyakorlás folyik, s elvárják a támogatott sajtótól, hogy bizonyos módon tudósítson.

„A Magyar Szó főszerkesztőváltása óta, nem hogy azt látjuk, hogy megvalósultak volna az újonnan kinevezett főszerkesztő először kikommunikált céljai, hanem az előző főszerkesztőn is túlszárnyal a buzgóság. Az a keretezés, ami a sajtó dolga, vagyis hogy az olvasónak, aki nem tud mindenről tájékozódni, úgy mutassuk be az adott hírt, hogy megértse, hogy mi vezetett ide, mi az, amit szemlélni kell, ez egyáltalán nem valósul meg. A kiszolgáltatottság révén nincs is más mód, de nem is látok törekvést.

Az ellenőrzési mechanizmusok

A BIRN pályázatfigyelési tapasztalatai szerint az a bevett gyakorlat, hogy a pályázatot kiíró intézmények nem ellenőrzik a benyújtott dokumentációt, vagy a pénzügyi szolgálat csak a pénzügyi dokumentáció műszaki ellenőrzését végzi, anélkül, hogy a tényleges pénzköltés módját és helyességét ellenőriznék.

A dokumentumokba való betekintést követően mi is arra jutottunk, hogy ugyan a hozzáférhető dokumentumok alapján a legtöbb önkormányzat bekéri a médiumoktól az elszámolást (Zenta, Magyarkanizsa és Topolya esetében kaptunk választ, Szabadka esetében a cikk megjelenéséig nem), azok  viszont általános adatokat tartalmaznak. Például azt írják, hogy a megítélt X összeget személyi költségekre költötték el, és azt tovább nem is részletezik.

Megvalósították-e, amire a pénzt kapták?

Topolya községtől például az a válasz érkezett, hogy az illetékes minisztérium még nem dolgozta ki és nem továbbította számukra az útmutatókat, ami alapján elemezniük kellene a támogatásból megvalósított projekteket. A háromévente esedékes ellenőrzést egyébként Magyarkanizsa sem végezte el, mert arról 2023-ban született döntés, tehát az idén válik aktuálissá, ehhez pedig az irányelveket tényleg nem küldte meg még a minisztérium.

Zentán viszont a polgármester kinevezett egy háromtagú bizottságot, amely ellenőrizte, hogy a 2025-ben támogatott Novosadska TV legyártotta-e a műsorokat, amelyekre a támogatást kapta. Ebben a jelentésben szerepel, hogy első körben hiányoztak dokumentumok és bizonyítékok, de ezt utólag a Novosadska TV DVD-lemezeken pótolta, így az elszámolás teljesnek tekinthető.

Hasonló nyilvánosan is elérhető jelentéseket tett közzé Magyarkanizsa község is. Egyébként elmondható, hogy Magyarkanizsa a legátláthatóbban működő község, minden döntés, bizottsági tagok kinevezéséről szóló jelentés és minden egyéb dokumentum elérhető a község honlapján.

Amennyiben szúrópróbaszerűen próbálunk utánajárni, vajon egyes támogatott médiumok valóban teljesítették-e a vállalásaikat, nehezen boldogulunk. A szinte minden községben nyerő Novosadska TV például az elmúlt három  évben összesen 2 darab hírt hozott le Zentáról, azt sem abban a kontextusban, ahogyan arra a pénzt adták, legalábbis online nem. A televízióban sugárzott adásokhoz nem volt  hozzáférésünk.

Következtetések

Általánosságban elmondható, hogy a helyi önkormányzati támogatások többsége a hatalomközeli médiumokhoz szivárog el, akik viszont általában megvalósítanak valamilyen projektet a nyert pénzből. Azonban, hogy ez pontosan az-e, amire pályáztak, sokszor nem tudni, mert a tartalmi ellenőrzés teljesen elmarad. Itt is levonható a következtetés, miszerint a megnyert pénzt szinte minden esetben fizetésekre, honoráriumokra költik a médiumok, miközben végzik az általános tevékenységüket, s az önkormányzati támogatásból sok esetben nem nyújtanak semmi pluszt a fogyasztónak. Erre jó példa, hogy a Szabadkai Magyar Rádió pénzt kapott a Napindító című rádióműsorra, amely eleve adott műsor, és amelynek sok esetben a VMSZ tisztségviselői a vendégei.