Az ukrajnai háború az elmúlt napokban veszélyesen közel került Finnország és Észtország határaihoz, következményei pedig már közvetlenül érezhetők a balti térségben is. Az ukrán dróntámadások hulláma kulcsfontosságú orosz kikötőket ért a Finn-öbölben, elsősorban Uszty-Lugát és Primorszkot, ami súlyos infrastrukturális károkat okozott, és szinte teljesen megbénította a tengeri forgalmat.
A határ menti területek lakosai már érzékelik a háborús légkört. „Amikor keleti szél fúj, éjszaka harci repülőgépeket hallunk, nappal pedig fekete füstöt látunk az orosz oldalon” – mondta Harri Oli a finnországi Virolahti településről, amely mindössze mintegy ötven kilométerre fekszik a primorszki kikötőtől – írja az Index.hr.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A rendelkezésre álló adatok szerint a támadásokban legalább 2500 ukrán drón vett részt. Műholdfelvételek és fotók jelentős pusztítást igazolnak a kikötőkben, ezért a forgalom vagy teljesen leállt, vagy jelentősen visszaesett. A következmények a globális piacon is érzékelhetők: az orosz kőolajexport legalább 40 százalékkal csökkent, és a szén-, gabona- valamint műtrágya-szállítások is érintettek.
A helyzet tovább növeli a szomszédos országok biztonsági kockázatát. A finn hatóságok közölték, hogy három ukrán drónt találtak saját területükön, egy negyedik után pedig még folyik a keresés. A támadások során egy pilóta nélküli eszköz egy észtországi erőművet talált el, egy másik pedig Lettország területén zuhant le.
Ukrajna hivatalosan bocsánatot kért az incidensek miatt, azonban Andrij Szibiha külügyminiszter azt állította, hogy Oroszország szándékosan irányítja át a drónokat más országok területére. A finn szakértők azonban kételkednek ebben a magyarázatban. Mikko Hiponen, a Sensofusion kutatási igazgatója szerint az ilyen jellegű drónirányítás a gyakorlatban rendkívül nehezen kivitelezhető, bár elméletileg lehetséges.
A finn miniszterelnök, Petteri Orpo igyekezett megnyugtatni a lakosságot, ugyanakkor elismerte a helyzet súlyosságát: „A háború közelebb került a határainkhoz. Felkészültek vagyunk, senkinek sem kell félnie vagy aggódnia. De őszintén meg kell mondanom: nincs olyan ország, amely minden drónt meg tudna állítani. A dróntechnológia hihetetlen gyorsasággal fejlődik.”
Az adatok a védekezés korlátaira is rámutatnak – a három megerősített drón közül a finn hadsereg csupán egyet észlelt. A többit csak lakossági bejelentések vagy határőri jelentések alapján találták meg. A média ironikusan megjegyzi, hogy a lakosok kapnak figyelmeztetéseket a vadállatokról az utakon, de a közelükben lezuhanó drónokról nem.
Megbénult a tengeri forgalom
Eközben a Finn-öbölben tankerek és teherszállító hajók torlódtak fel, amelyek rakodásra várnak. A megszokott mintegy tíz helyett jelenleg legalább ötven hajó várakozik, főként nem hivatalos horgonyzóhelyeken a megrongálódott kikötők előtt. Többségük az úgynevezett „árnyékflottához” tartozik – szankciók alatt álló, bizonytalan tulajdonosi hátterű és gyenge biztosítással rendelkező hajók.
Ez a helyzet komoly környezeti kockázatot is jelent. „Az ilyen helyzetek nem kívánatosak, mert nő a különféle balesetek veszélye. Minél több ilyen hajó tartózkodik egy területen, annál nagyobb a kockázat” – figyelmeztetett Magnus Vinberg, a turkui tengerészeti iskola munkatársa.
Ugyanakkor vannak bizonyos enyhítő körülmények is. Ahogy Ilja Iljin, a finn parti őrség képviselője elmondta, a tankerek egyelőre üresek, és csak arra várnak, hogy olajat vegyenek fel: „Jelenleg a tartályaikban csak kenőolaj és üzemanyag található.”
Továbbra sem világos, mennyi ideig tart a megrongálódott kikötők helyreállítása. Ezekben a kikötőkben rakodják az orosz exportolaj mintegy 40 százalékát, így a jelenlegi leállás komoly csapást jelent az orosz gazdaság számára. Emellett nagy a valószínűsége újabb dróntámadásoknak is.
További nyomást gyakorol a globális piac is – a közel-keleti háború miatt magas az olaj ára, ezért Oroszország igyekszik minél gyorsabban helyreállítani az exportot. A szakértők azonban figyelmeztetnek: ebben a sietségben fennáll a veszélye annak, hogy sérült infrastruktúrát is használni fognak, ami olajszivárgáshoz és akár környezeti katasztrófához vezethet a Balti-tengeren.
Az eltévedt drónokat a helyiek fedezik fel
