Szerb állampolgárok feltört egészségügyi adatait tartalmazó fájlok jelentek meg a dark weben. Az utolsó rögzített adat 2025 decemberi, az adatbázis pedig több évre visszamenőleg tartalmaz információkat.
„A hétvégén kaptunk fülest, hogy egy fórumon egy álnéven futó hacker közzétette az adatbázist. Megjelölte az adatok mennyiségét is: körülbelül 6500 személy adatairól van szó” – mondta Mila Bajić, a Share Alapítvány munkatársa az N1-nekBajić.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A látható információk alapján az alábbi adatok kompromitálódtak: vezetéknév és keresztnév, lakcím és telefonszám, orvosi szakvélemény (diagnózis, vizsgálatok, terápia), családi állapot, munkahelyi adatok.
„A hacker állítása szerint az adatokat azért hozta nyilvánosságra, mert egy magánklinika nem volt hajlandó kifizetni a váltságdíjat. Az ő szemében ez egyfajta ‘etikai tett’, amivel arra akarja felhívni a figyelmet, hogy a klinika nem törődik a páciensek magánéletével és adatbiztonságával” – magyarázta a szakértő.
Bajić hangsúlyozta, hogy akinek az adatai kikerültek, annak:
-
Fokozottan figyelnie kell a gyanús SMS, Viber, WhatsApp üzenetekre és az ismeretlen címről érkező e-mailekre.
-
Közvetlenül az adatvédelmi biztoshoz kell fordulnia és jelentenie kell az esetet.
A szakértő hozzátette: a klinikák és vállalatok körében súlyos probléma, hogy a magánélet védelmét nem értékelik eléggé, és nem fektetnek kellő energiát az érzékeny adatok megfelelő védelmébe. Bár léteznek „etikus hackerek”, akik a biztonsági résekre akarnak rámutatni, sokan egyszerűen eladják ezeket az adatbázisokat, hogy profitáljanak belőlük, a vásárlók pedig visszaélnek az adatokkal, tovább károsítva az áldozatokat.
Az adatvédelmi biztos vizsgálatot indíthat a klinikánál a személyes adatok védelmének állapotát illetően. A Share Alapítvány már kapott visszajelzést a biztostól a bejelentésükre, és várják a további lépéseket.
Bajić emlékeztetett, hogy a pandémia kezdetén, a Covid-19 információs rendszer kiépítésekor több mint hét napon keresztül nyilvánosan elérhetőek voltak a belépési kódok a rendszerhez. Akkor bárki láthatta a fertőzött betegek adatait és a kontaktkutatáshoz használt mozgási adataikat is.
Az N1 jelenleg az Egészségügyi Minisztérium és a Csúcstechnológiai Bűnözés Elleni Ügyészség válaszára vár.
Fotó: Pixabay
