A nemrég közzétett pénzügyi jelentésből kiderül, hogy a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) a tavalyi évet mintegy 104 millió eurós veszteséggel zárta. Ez azonban nem az egyetlen probléma, amelyet a szankciók okoztak, mivel a vállalat azzal is szembesül, hogy nem tud minden kötelezettségének eleget tenni – írja a Nova ekonomija.
Tavaly év elején az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a NIS ellen a többségi orosz tulajdon miatt. Időközben a vállalat többször kapott külön engedélyeket, amelyek lehetővé tették a működését, a szankciók végleges alkalmazása pedig 2025 októberében lépett hatályba. Rövid időre a pancsovai kőolaj-finomító is leállt, jelenleg pedig tárgyalások folynak az orosz részvénycsomag eladásáról a magyar MOL-nak.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Bár a NIS jelenleg is az amerikai OFAC által kiadott külön engedéllyel működik, a szankciók hatásai egyértelműen érezhetők. A tavalyi eredmények sokkal rosszabbak a 2024-esekhez képest. A bevétel 2025-ben körülbelül 18,4 milliárd dinárt (156 millió eurót) tett ki, míg 2024-ben 75,5 milliárd dinár (643 millió euró) volt.
Az előző évvel ellentétben a NIS 2025-ben nem nyereséget, hanem 12,23 milliárd dinár, azaz mintegy 104 millió euró veszteséget könyvelt el. Egy évvel korábban, 2024-ben a vállalat 18,38 milliárd dinár (kb. 156,5 millió euró) nyereséget ért el.
„A 2025. december 31-ével zárult évben a társaság nettó veszteséget realizált. A vezetőség ezt a teljesítményt figyelembe vette a társaság működésének fenntarthatóságára vonatkozó értékelés során, valamint a szankciókból és az ellátási zavarokból eredő potenciális működési és pénzügyi kihívások mérséklésére irányuló intézkedések tervezésénél” – áll a pénzügyi jelentéshez fűzött megjegyzésekben.
Mint hozzáteszik, „a vállalat vezetése előrejelzéseket készített, és enyhítő intézkedéseket értékelt, beleértve az illetékes hatóságokkal folytatott folyamatos egyeztetéseket, a részvényesekkel (köztük Szerbia kormányával) való együttműködést, valamint egyéb operatív lépéseket a működés folytonosságának biztosítása érdekében”. E becslések alapján a vezetőség „úgy véli”, hogy a NIS képes lesz szükség esetén teljesíteni kötelezettségeit a következő legalább 12 hónapban.
A szankciók számos hatása
A megjegyzések szerint a szankciók mértékével, alkalmazásával, időtartamával, valamint a geopolitikai és gazdasági környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság miatt a NIS pénzügyi helyzetére, működési eredményeire és pénzáramlására gyakorolt végső hatások a jelentés időpontjában nem becsülhetők megbízhatóan.
Ennek ellenére a szankciók jelentős negatív hatással lehetnek a vállalatra. Ezek közé tartozik a nemzetközi pénzügyi piacokhoz való hozzáférés korlátozása és az amerikai dollárban történő tranzakciók korlátozottsága, a beszállítókkal, vevőkkel és üzleti partnerekkel való kapcsolatok zavarai, a bevételek és a nyereségesség csökkenése a korlátozott kereskedelmi tevékenység miatt, valamint működési problémák – ideértve az ellátási lánc zavarait és a nyersolaj, berendezések és szolgáltatások beszerzésének növekvő költségeit.
Egyes problémák már most is érzékelhetők a pénzügyi veszteségek mellett. A jelentés szerint a NIS-nek kötelezettségei vannak az angolai koncessziókkal kapcsolatban, ahol a vállalat olaj- és gázkitermelési tevékenységet folytat. Azonban a „szankciók okozta korlátozások” miatt a NIS átmenetileg nem képes bizonyos koncessziós díjakat határidőre megfizetni.
„A vezetőség folyamatos tárgyalásokat folytat az illetékes hatóságokkal a fennmaradó kötelezettségek rendezése érdekében. A jelentés időpontjában ezek a kötelezettségek továbbra is rendezetlenek, ami a társaságot a koncessziós kötelezettségek megszegése kockázatának teszi ki” – közölte a NIS, hozzátéve, hogy a vállalat rendelkezik Angolában kitermelt kőolajtartalékokkal, amelyek becsült értéke fedezi a fennmaradó kötelezettségeket.
Emellett az előlegfizetések összege 2024-ben 1,34 millió dinárról 2025-ben 2,47 millió dinárra nőtt, elsősorban a szankciók okozta működési korlátozások és a szerződéses fizetési ütemezések miatt – áll a pénzügyi jelentés megjegyzéseiben.
Ami az osztalékot illeti: a 2024-es évre kifizetett osztalék összesen 4.595.042 dinárt tett ki, azaz részvényenként 28,18 dinárt, ami alacsonyabb a 2023-as 64,26 dináros részvényenkénti összegnél. Az osztalékot tavaly október 22-én fizették ki, azonban egyes részvényesek esetében a szankciók miatt késedelemmel.
A hiteleket illetően a szerződések tartalmaznak egy olyan záradékot, amely lehetővé teszi az előtörlesztést abban az esetben, ha a NIS ellen nemzetközi szankciókat vezetnek be. Mindazonáltal a múlt év végéig a hitelezők nem követelték a tartozások határidő előtti visszafizetését. A vállalat ugyanakkor rámutat: továbbra is fennáll a bizonytalanság e záradék esetleges alkalmazásával kapcsolatban.
