Az Európai Unió Nemzeti Konventje (NKEU) aggodalmának adott hangot a fegyverek és katonai felszerelések exportja terén tapasztalható folyamatos átláthatatlanság miatt, különösen az olyan régiókba irányuló kivitel esetében, ahol dokumentáltan tömegesen sértik meg az emberi jogokat és a nemzetközi humanitárius jogot. Az NKEU 31. fejezettel (Kül-, biztonság- és védelempolitika) foglalkozó munkacsoportja rendes ülést tartott, amelyen Szerbia külpolitikai pozícionálását, a fegyverkereskedelem átláthatóságát, valamint az EU közös kül- és biztonságpolitikájához való igazodás mértékét elemezték.
„A jelenlegi nemzetközi konfliktusok és a globális energiaválság összefüggésében – beleértve Izrael és az Amerikai Egyesült Államok Irán elleni támadását, valamint az ezt követő iráni katonai válaszcsapások eszkalációját a Perzsa-öböl országaiban – a munkacsoport rámutat Szerbia világos, elvi és következetes külpolitikai fellépésének szükségességére. Szerbiának el kell ítélnie a szuverén országok elleni fegyveres agressziót, ki kell állnia az ENSZ-tagállamok területi integritása és egysége, valamint a nemzetközi (humanitárius) jog tiszteletben tartása, különösen a civil lakosság védelme mellett” – áll az NKEU közleményében. Az átláthatóság ezen a területen nem csupán törvényi kötelezettség, hanem a bizalom és a stabil együttműködés megőrzésének kulcsfontosságú előfeltétele Európában és a Nyugat-Balkánon.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Különösen aggasztó az a tény, hogy a Bel- és Külkereskedelmi Minisztérium nem nyújt be rendszeresen éves jelentéseket a kormánynak a fegyverek, katonai felszerelések és kettős felhasználású termékek exportjáról és importjáról. Ezzel párhuzamosan ezek a jelentések 2022 óta nem érhetők el nyilvánosan.
Aggodalomra ad okot a fegyver- és katonai felszerelés exportjára vonatkozó, 2025. június 23-án bevezetett moratórium megsértése is. Számos sajtóértesülés utal arra, hogy az export továbbra is magánszereplőkön keresztül zajlik, ami súlyosan sérti az ellenőrzési rendszer hitelességét és teret nyit az esetleges visszaéléseknek.
Bár Szerbia hivatalosan a kiegyensúlyozott kapcsolatok politikájához ragaszkodik, a gyakorlatban az állami vezetés intenzíven fejleszti politikai, gazdasági és biztonsági együttműködését Izraellel, beleértve a fegyverexport jelentős növekedését az országba a 2023 és 2026 közötti időszakban. Ez az ellentmondás a deklarált és a tényleges politika között tovább bonyolítja Szerbia nemzetközi helyzetét, és negatívan befolyásolhatja hitelességét a nemzetközi kapcsolatokban.
Az EU kül- és biztonságpolitikájához való igazodás kapcsán a munkacsoport megállapította, hogy Szerbia 2025 folyamán elérte a 67%-os megfelelési szintet, ami ugyan előrelépés, de továbbra is a legalacsonyabb a tagjelölt országok körében (Törökországot leszámítva), de ezt az eredményt Szerbia részben visszamenőleges jogharmonizációval éri el, nem pedig következetes külpolitika folytatásával.
A munkacsoport azt javasolta: a szerb hatóságok biztosítsanak teljes és rendszeres átláthatóságot a fegyverkereskedelemben, időben tegyék közzé a jelentéseket és erősítsék meg a felügyeleti mechanizmusokat, alakítsanak ki világosabb és következetesebb külpolitikai irányvonalat az uniós integrációs kötelezettségekkel összhangban és törekedjenek a folyamatos együttműködésre az EU-val.
Fotó: Freepik
