A tavaly kezdődött trend, amely egyes befektetők kivonulásával indult, most éves statisztikai adatokat is kapott: ezek szerint a legtöbb ember a feldolgozóiparban veszítette el a munkáját – 2025-ben összesen 11 510 dolgozó – írja a Nova ekonomija.
A feldolgozóipari dolgozókat a nagy- és kiskereskedelemben, valamint a gépjárműjavításban foglalkoztatottak követik, majd a pénzügyi és biztosítási szektor, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat, a szakmai, tudományos, innovációs és műszaki tevékenységek területén dolgozók, valamint a regisztrált egyéni gazdálkodók. Összességében – a Nova ekonomija szerint – a feldolgozóipari dolgozók után a mezőgazdaságban dolgozók a leginkább veszélyeztetettek, de az innovációs szektor sem teljesít jól.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
2025-ben a foglalkoztatottak száma Szerbiában összesen 28 000-rel csökkent a 2024-es évhez képest. Azok a közgazdászok, akik évek óta figyelmeztettek arra, hogy a növekedési modell – amely a külföldi befektetők támogatásokkal történő bevonzására épül – kimerült, és hogy a befektetők egyszerűen kivonulnak, amint megszűnnek az ösztönző támogatások, már korábban jelezték a hatóságoknak, mi várható. Ugyanakkor – írja a Nova ekonomija – az állam nem tett erőfeszítéseket a növekedési modell megváltoztatására.
A Köztársasági Statisztikai Hivatal (RZS) adatai szerint öt évvel ezelőtt, 2021-ben Szerbiában 2 212 631 foglalkoztatott volt, 2022-ben 2 253 473, 2023-ban 2 306 955, 2024-ben pedig 2 319 535. Tavaly azonban először mutatkozott csökkenés: a foglalkoztatottak száma 2 318 648-ra esett vissza. Attól tartanak, hogy a következő év tovább mélyítheti ezt a visszaesést. A Nova ekonomija emlékeztet arra is, hogy tavaly országszerte beszámolt elbocsátásokról, például a Benettonnál, a Johnson Electricnél és a Leoninál.
„Bár korábban úgy tartották, hogy a rendszeres jövedelem védelmet nyújt a szegénységgel szemben, Szerbiában minden negyedik dolgozó olyan háztartásban él, amely nagyon nehezen jön ki a jövedelméből. Megalapozott a félelem, hogy a foglalkoztatás stagnálása és a munkahelyek számának csökkenése miatt egyre többen sodródnak a szegénységi küszöb alá, amint elveszítik az állásukat” – mondta Sarita Bradaš, a Méltányos Munka Központ képviselője.
A Nova ekonomija megszólalója megismételte azt is, amit más intézmények – például a Világbank – is megállapítottak egy két évvel ezelőtti hasonló kutatásban: minden harmadik szerbiai család szegénységi kockázatnak van kitéve, ha a háztartás egyik tagja elveszíti a munkáját. Egyes közgazdászok szerint ez akár „pozitív” hatásként is értelmezhető, mert arra ösztönöz, hogy az érintettek minél hamarabb új állást találjanak, hogy elkerüljék az elszegényedést.
A letöbben a feldolgozóiparban veszítették el munkájukat
