Amennyiben Donald Trump amerikai elnök beváltaná fenyegetését, és megsemmisítené Irán erőműveit, az ország hatalmas méretű humanitárius katasztrófával nézhetne szembe – figyelmeztetnek a szakértők. Emberek milliói maradnának alapvető életfeltételek nélkül, beleértve az élelmet, a vizet és az egészségügyi ellátást, írja a Nova.
A következmények azonban nem korlátozódnának Iránra. A kulcsfontosságú infrastruktúra elleni támadás világszerte terrorcselekmények hullámát válthatná ki, valamint súlyos globális pénzügyi megrázkódtatást okozhatna.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Iránnak washingtoni idő szerint kedd este 20 óráig van határideje arra, hogy újra megnyissa a Hormuzi-szorost. Ellenkező esetben Trump pusztító támadással fenyegetett, kijelentve, hogy „visszaviheti az országot a kőkorszakba”.
„Az egész ország egyetlen éjszaka alatt megsemmisíthető” – mondta Trump, hozzátéve, hogy „minden hidat a földdel tennének egyenlővé, és minden erőművet elpusztítanának, lángok és robbanások közepette”.
Az élet összeomlása 90 millió ember számára
Az erőművek megsemmisítése pusztító hatással lenne a mindennapi életre Iránban.
Áram nélkül leállnának a vízellátó rendszerek, a kórházak, az élelmiszer-termelés és a közlekedés. Az élelmiszer-elosztó hálózatok összeomlanának, ami hiányhoz és éhínséghez vezetne, miközben a vízszivattyúk leállása megelőzhető betegségek terjedését idézné elő – írja a Daily Mail.
A tömeges munkanélküliség elkerülhetetlen lenne, mivel a vállalatok kénytelenek lennének bezárni, a lakosság pedig elszigetelődne és kommunikáció nélkül maradna, különösen a már meglévő internetproblémák mellett.
A szakértők figyelmeztetnek, hogy egy ilyen támadás valószínűleg sértené a nemzetközi jogot, mivel a polgári infrastruktúra megsemmisítése aránytalan lenne a katonai célhoz képest.
A szélesebb háború és a megtorlás kockázata
Katonai elemzők szerint Irán szinte biztosan válaszcsapást mérne.
Lehetséges forgatókönyvek közé tartoznak a Közel-Kelet-szerte található olaj- és gázinfrastruktúra elleni támadások, valamint a sótalanító üzemek elleni akciók, amelyektől milliók vízellátása függ a sivatagi országokban.
Fennáll a veszélye annak is, hogy támadások érnék a hajókat a Hormuzi-szorosban, amely kulcsfontosságú útvonal, ahol a világ olajának mintegy ötöde halad át.
Továbbá attól is tartanak, hogy az iráni hálózatok világszerte aktiválhatják az úgynevezett „alvó ügynököket”, és támadásokat hajthatnak végre nyugati országokban, köztük az Egyesült Királyságban.
Globális gazdasági válság a láthatáron
A Hormuzi-szoros lezárása és az energetikai infrastruktúra elleni támadások mély recesszióba taszíthatnák a világot.
Az olaj ára már most 110 dollár fölé emelkedett hordónként, és további zavarok esetén akár a 150 dollárt is elérheti.
Ez a szállítási költségek növekedéséhez, az áruk drágulásához és a világgazdaságokra – beleértve Európát is – nehezedő további nyomáshoz vezetne.
A zavarok más ágazatokra is átterjednének – a műtrágyagyártástól az orvosi eszközökig –, ami még szélesebb körűvé tenné a válságot.
Vízválság és humanitárius összeomlás
Irán már most is súlyos vízválsággal küzd, és a sótalanító, illetve vízkezelő létesítmények megsemmisítése tovább súlyosbítaná a helyzetet.
A szakértők szerint ez a meglévő problémákat teljes humanitárius katasztrófává változtathatná, beláthatatlan következményekkel a lakosság számára.
A világ az eszkaláció szélén
Ahogy közeledik Trump által szabott határidő, egyre nő az aggodalom, hogy egyetlen lépés láncreakciót indíthat el globális következményekkel.
A diplomáciai erőfeszítések továbbra is folynak, de a kérdés nyitott marad: a tárgyalások kerekednek felül, vagy a világ egy új, veszélyesebb konfliktus szakaszába lép.
Illusztráció (Fotó: freepik)
