A Magyarkanizsa környéki terület átvizsgálása során külön csomagolt és hermetikusan lezárt robbanóanyagot találtak, külön előkészített gyutacsokkal, detonációs zsinórral és a robbanószerkezet előkészítésére alkalmas eszközökkel, nyilatkozta még vasárnap a Katonai Nemzetbiztonsági Ügynökség (VBA) igazgatója, Đuro Jovanić. Az is kiderült, hogy a robbanóanyagon található jelölések alapján „elmondható, hogy azt az Egyesült Államokban gyártották”.
A szabadkai Felsőfokú Ügyészség közlése szerint az út közelében két fekete hátizsákot találtak mintegy négy kilogramm anyaggal, és az ügyet tiltott fegyver- és robbanóanyag-előállítás, -tartás és -kereskedelem, valamint szabotázs bűncselekményének együttes elkövetéseként minősítették.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Feltételezzük, hogy plasztik robbanóanyagról van szó, valamint olyan anyagról, amely arra utal, hogy robbanószerkezet készíthető belőle” – mondta Mladenka Manojlović a szabadkai ügyészség ügyésze.
A Szerb Hadsereg egykori tűzszerésze, Branislav Kapetanović az Insajdernek elmagyarázta, hogy az ügyészség által említett négy kilogramm robbanóanyag jelentős mennyiségnek számít.
„Ez nagy mennyiségű robbanóanyag, a plasztik robbanóanyag pedig könnyen rátapad bármilyen felületre, ezért sokkal egyszerűbb elhelyezni. Szinte bármilyen anyagra rá lehet ragasztani. Összeállított robbanóanyagról van szó” – mondta Kapetanović.
Mint kifejtette, a plasztik robbanóanyag azért is könnyen használható, mert gyúrható, így pontosan annyi mennyiség vehető ki belőle, amennyire adott pillanatban szükség van.
„Kivehetsz 200 grammot egy helyen, aztán máshol 500 grammot, egy harmadik helyen 400 grammot. A plasztik robbanóanyagot kézzel gyúrják, csak kiveszed, és egy darabot – mondjuk 100, 200 vagy 300 grammot – felhelyezel ide, oda, amoda. Így akár húsz különböző helyre is elhelyezheted, majd detonációs zsinórral összekötheted, és az egész egyszerre felrobbanhat” – mondta Kapetanović.
Hozzátette, hogy plasztik robbanóanyag esetén többnyire „amerikai C4-es robbanóanyagról” van szó.
„Ez kiváló anyag. A háborúban is leginkább ezzel szerettem dolgozni. A legpraktikusabb és legegyszerűbb. Csak meggyúrod, kiveszed a szükséges mennyiséget, és bármilyen felületre ráragasztod” – mondta Kapetanović.
Arra a felvetésre, hogy a hivatalos szervek szerint is amerikai gyártású lehet a robbanóanyag, az egykori tűzszerész azt mondta, hogy az ilyen típusú plasztik robbanóanyagokat általában valóban ott gyártják, így nem meglepő, hogy Szerbiában is előfordulnak.
Arra a lehetőségre reagálva, hogy a robbanóanyagot esetleg katonai kiképzésben részesült migráns helyezhette el, Kapetanović azt mondta, hogy az ilyen jellegű tevékenységhez nincs szükség hosszú képzésre.
Mint mondta, az alapvető ismeretek viszonylag gyorsan elsajátíthatók, és elegendő lehet egy rövid betanítás valakitől, akinek már van tapasztalata. Hozzátette, hogy egyes migránsok már eleve rendelkeznek katonai tapasztalattal a származási országukból.
Kapetanović hangsúlyozta, hogy a kulcsfontosságú tényező a helyszín és az okozható kár módjának ismerete.
„Csak azt kell tudni, hova kell pontosan elhelyezni, hogy kárt okozzon. Ennyi az egész. Ehhez valaki akár információt is adhatott” – magyarázta Kapetanović az Insajdernek.
Hozzátette, hogy a gyutacsok külön tárolása a robbanóanyagtól bevett és szokásos biztonsági gyakorlat, így ez nem utal semmilyen rendkívüli körülményre.
Mint elmondta, különböző típusú gyutacsok léteznek, attól függően, hogy milyen típusú zsinórt használnak – létezik lassan égő gyújtózsinór és detonációs zsinór, amelyek eltérő célra szolgálnak és másképp működnek.
„A lassú égésű gyújtózsinór más típusú, míg a detonációs zsinór lehetővé teszi, hogy több helyen egyszerre történjen aktiválás. A robbanóanyag úgy is elhelyezhető, hogy egyetlen gombbal vagy távirányítással működésbe lépjen, és egyszerre több ponton aktiválódjon. A detonációs zsinór éppen erre szolgál. Bizonyos esetekben kombinálható lassú égésű zsinórral is, amely kezdeti indítóként működik – a gyutacs aktiválja a lassú zsinórt, az pedig a detonációs zsinórt, amely továbbítja a robbanást” – magyarázta Kapetanović.
A volt tűzszerész azt is elmondta, hogy a detonációs zsinórt akkor használják, amikor több helyszínen összehangolt működésre van szükség, míg a lassú égésű zsinórt akkor, ha az egyes pontokat külön-külön vagy időbeli eltéréssel kell aktiválni. Hozzátette, hogy ha minden elem előre elő van készítve, maga az elhelyezés nagyon rövid ideig tarthat, a kapcsolás módja pedig a céltól és az aktiválási tervtől függ.
Robbanóeszköz Magyarkanizsánál (Fotó: RTS, képernyőfotó)
