Zlatibor repülőteret kap, repülő taxik is lesznek Fél óra alatt oda lehet majd érni a fővárosból

Zlatibor hamarosan repülőteret kap, amely – a bejelentések szerint – környezetbarát „net zero” koncepció alapján épül, és finanszírozása akár 50 éves koncesszió keretében történik majd.

Milan Stamatović, Čajetina község elnöke a Zlatiborske vesti-nek elmondta, hogy Zlatibor elérte azt a növekedési plafont, amely kizárólag közúti közlekedésre támaszkodva még megvalósítható. 2025-ben a hegyvidék több mint 1,2 millió vendégéjszakát regisztrált, miközben jelentősen nőtt a külföldi turisták száma is, így a Belgrádból való, mintegy 140 perces utazási idő már korlátozó tényezővé vált.

„Repülőtér nélkül Zlatibor regionális úti cél marad, vele viszont a turizmus és a mobilitás nemzetközi központjává válik. A két és fél órás utazás és a 35 perces repülés közötti különbség nemcsak logisztikai, hanem pszichológiai és piaci jelentőségű is” – magyarázta Stamatović.

Az új repülőteret egy hazai szakértői csapat tervezte, amely a belgrádi Nikola Tesla repülőtér projektjein is dolgozott.

A zlatibori repülőtér fejlesztése több fázisban valósul meg, és kezdetben kis elektromos repülőgépek, valamint innovatív eVTOL légi taxik fogadására lesz alkalmas.

A projekt különlegessége az úgynevezett „net zero” működési koncepció: a repülőtér kizárólag tiszta energiaforrásokból állít majd elő energiát, anélkül, hogy negatív hatást gyakorolna a környezetre. Egy másik globális trendként megjelenik az RVT-technológia is, amelynek lényege, hogy a légiforgalmi irányítók nem egy fizikai toronyban dolgoznak, hanem egy távoli központból, nagy felbontású kamerák és szenzorok segítségével irányítják a forgalmat.

A repülőtér közvetlenül mintegy 100 embernek ad majd munkát, míg közvetett hatásai révén – a szállodaiparban, logisztikában, szolgáltatásokban és az építőiparban – 2600 és 5000 közötti új munkahely jöhet létre.

„Az alpesi tapasztalatok egyértelműek: a világ turisztikai központjaiban, például Courchevelben, minden befektetett euró öt–hét euró többletértéket generál” – hangsúlyozta Stamatović, hozzátéve, hogy a cél az egész éves prémium és üzleti turizmusra való átállás.

A lakosság szempontjából fontos, hogy ez a beruházás nem jelent költséget, és nem terheli meg sem az önkormányzat, sem az állam költségvetését.

„A finanszírozás 25–50 éves koncessziós modellben valósul meg, az üzemeltetőkkel folytatott tárgyalásoktól függően. Minden forrás stratégiai partnerektől érkezik, akik működtetik majd a repülőteret, és éves koncessziós díjat fizetnek az önkormányzatnak” – zárta Stamatović, hozzátéve, hogy az idei beruházások elsősorban a mesterterv kidolgozására összpontosítanak.