Két nappal azután, hogy Dubravka Đedović Handanović Sizjjártó Péter magyar külügyminiszterrel megállapodott a Magyarország–Szerbia kőolajvezeték építésének felgyorsításáról, „feloldották” az építési versenypályázat blokkolását is. A kivitelező kiválasztására kiírt pályázatot korábban felfüggesztették, mivel jogorvoslati kérelmet nyújtottak be.
Mint most közölték, a Jogorvoslati Bizottság elutasította a Milenijum Tim által benyújtott panaszt – derül ki a közbeszerzési portálon közzétett határozatból, amelyről a Forbes Srbija számolt be.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A döntés szerint a Milenijum Tim több olyan feltételt kifogásolt, amelyet a megrendelő, a Transnafta írt elő a pályázók számára.
A Transnafta többek között előírta, hogy a pályázónak rendelkeznie kell legalább egy olyan projekttel, amely kiviteli terv szintű dokumentációval bír, és amelyet a belügyminisztérium hagyott jóvá. Emellett a projektnek a szerbiai tervezési és építési törvény alapján kellett készülnie, és egy folyadék-, olaj- vagy gázszállító csővezetékre kellett vonatkoznia, legalább 40 bar nyomással, minimum DN 400 átmérővel és legalább 50 kilométeres hosszal.
A Milenijum Tim szerint ez a feltétel kizárja a külföldi pályázókat és azokat a referenciákat, amelyeket külföldön valósítottak meg, mivel ezek esetében „lehetetlen és gyakorlatilag megvalósíthatatlan” a szerb belügyminisztérium jóváhagyásának bemutatása. Más szóval a feltételek diszkriminatívak, mert kizárják a külföldi cégeket és referenciáikat.
A vállalat példaként hozta fel, hogy a külföldi projektek más országok szabályai szerint valósulnak meg, így azokhoz nem szerezhető be a szerb MUP jóváhagyása. A Transnafta azonban elutasította a Milenijum Tim érveit. Ez azt jelenti, hogy a kőolajvezeték kivitelezőjének kiválasztására kiírt tender folytatódik.
A Magyarország–Szerbia kőolajvezeték célja az importútvonalak diverzifikálása és a hazai piac biztonságosabb ellátása, mivel Szerbia jelenleg csak a JANAF rendszeren keresztül importál kőolajat.
A Szerbiában tervezett vezeték hossza körülbelül 113 kilométer lesz, teljes egészében föld alatt halad majd, és éves kapacitása 5,5 millió tonna kőolaj.
A nyomvonal Magyarkanizsától indul, Zentán, Adán, Óbecsén és Zsablyán keresztül halad Újvidékig.
A dokumentáció nem tartalmazza a beruházás becsült értékét, korábbi becslések szerint azonban a projekt akár 157 millió euróba is kerülhet.
Szerbia már 2025 márciusában elfogadta a vezeték építésének tervét, szeptemberben pedig megállapodtak a kivitelezés felgyorsításáról. Korábban azt is bejelentették, hogy az építkezés az év végén megkezdődik, ami végül nem valósult meg. Korábbi nyilatkozatok szerint a magyarországi szakasz 2027 végére készülhet el.
Dubravka Đedović Handanović korábban úgy nyilatkozott, hogy ez a kőolajvezeték az energetikai szektor egyik kiemelt projektje.
A magyar kormány március végén rendeletben nyilvánította a Magyarország–Szerbia kőolajvezetéket és a kapcsolódó infrastruktúrát kiemelt beruházássá, amivel felgyorsították az adminisztratív eljárásokat és a kivitelezést.
