A foglalkoztatás stagnálása Szerbiában nem feltétlenül a gazdaság gyenge munkaerő-felvételi hajlandóságát jelzi, hanem egyre inkább a rendelkezésre álló munkaerő hiányára utal – áll a Demokráciáért Központ Alapítvány 2025-ös jelentésében, amely átfogó képet ad a munkavállalói jogok és a munkaerőpiac helyzetéről, írja az N1.
A jelentés szerint a szerb munkaerőpiac jelenlegi állapotát a foglalkoztatás stabilizálódása, a munkaerő szerkezetének átalakulása, a kedvezőtlen munkanélküliségi struktúra, valamint a reálbérek korlátozott növekedése jellemzi. A szakértők úgy látják, hogy a korábbi évek dinamikus bővülése lezárult, és a munkaerőpiac egy lassabb, kiegyensúlyozottabb szakaszba lépett.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A statisztikai adatok ezt alátámasztják: 2025-ben 2,36 millió regisztrált foglalkoztatott volt Szerbiában, ami 0,2 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Míg 2015 és 2023 között évente átlagosan mintegy 40 ezer új munkahely jött létre, addig 2024-ben már csak alig több mint 8 ezer. Ez arra utal, hogy a foglalkoztatás növekedésének korábbi motorjai kimerültek.
A jelenség mögött azonban nem csupán gazdasági tényezők állnak. A jelentés hangsúlyozza: a stagnálás annak is jele lehet, hogy a munkaerőpiac elérte a rendelkezésre álló munkaerő határát. Ebben kulcsszerepet játszanak a demográfiai folyamatok: csökken a munkaképes korú lakosság száma, öregszik a társadalom, és folyamatos a kivándorlás.
A foglalkoztatási ráta 0,9 százalékponttal csökkent, miközben a munkanélküliségi ráta enyhén, 0,3 százalékponttal nőtt. Ugyanakkor a gazdaságilag inaktív népesség aránya is emelkedett. A nem formális foglalkoztatás továbbra is jelentős, különösen a mezőgazdaságban, ahol közel 50 százalékos arányt ér el.
A foglalkoztatási formákban is átrendeződés figyelhető meg: miközben a vállalatoknál dolgozók száma stagnál, a vállalkozóknál foglalkoztatottak száma nőtt, az egyéni mezőgazdasági termelők száma pedig jelentősen csökkent. Ez részben a gazdaság szerkezeti átalakulásával, részben pedig az önfoglalkoztatás növekvő szerepével magyarázható.
Ágazati szinten jelentős különbségek láthatók: a legnagyobb létszámcsökkenés a feldolgozóiparban történt, míg az adminisztratív és szolgáltató szektorban növekedés volt tapasztalható.
Bár a hivatalos adatok szerint a munkanélküliek száma 7,4 százalékkal csökkent, a jelentés készítői megkérdőjelezik e számok megbízhatóságát. A nyilvántartott álláskeresők több mint kétharmada tartósan munkanélküli, jelentős részük alacsony képzettségű vagy 50 év feletti. Ez súlyos strukturális problémákra utal, vagyis a munkaerőpiaci kereslet és kínálat közötti tartós eltérésre.
A bérek alakulása vegyes képet mutat. A minimálbér 2021 és 2025 között csaknem megduplázódott, ami részben az infláció hatásainak enyhítését szolgálta. Ugyanakkor a szakértők szerint a béremelkedés ellenére sok munkavállaló jövedelme továbbra sem elegendő az alapvető megélhetési költségek fedezésére. A mediánbérhez közelebb álló keresetek azt jelzik, hogy a dolgozók jelentős része viszonylag alacsony jövedelemmel rendelkezik.
A jelentés szerint a minimálbér szintje továbbra is viták tárgya, és kulcskérdés marad a munkaerőpiaci politikában. A szakértők úgy vélik, hogy a fenntartható fejlődés érdekében elengedhetetlen a termelékenység növelése, a magasabb hozzáadott értékű ágazatok fejlesztése, valamint a munkaerő képzettségének javítása.
Összességében a szerb munkaerőpiac új kihívások elé néz: a jövőbeni növekedés már nem a munkahelyek számának bővülésén, hanem azok minőségén és a munkaerő alkalmazkodóképességén múlik.
Fotó: Shutterstock
