A Magyarországon április 12-én tartandó választások hatással lehetnek Szerbia külpolitikai helyzetére is, ezért Belgrádban is feszült figyelemmel követik az eseményeket – írja a Deutsche Welle (DW) cikkét szemlézve a Danas. Magyarország Szerbia egyik legfőbb szövetségese az Európai Unión belül, ahol a repressziók után Aleksandar Vučić egyre több kritikát kap. A két országra Oroszország és Kína platformjaként is tekintenek az Európába irányuló ideológiai és gazdasági behatoláshoz, ami Orbánt és Vučićot is egyre gyakoribb konfliktusba sodorja Brüsszellel.
Autoritarizmus és korrupció köti össze a két vezetőt
Ha közelebbről megvizsgáljuk Vučić és Orbán politikai profilját, elmondható, hogy az autokratikus kormányzási stílus mellett számos különbség is van köztük. Orbán kulcstémái a migráció elleni küzdelem és az Ukrajnának nyújtott uniós segélyek ellenzése – ezekben a kérdésekben a két vezető véleménye eltér. Vučićot nem szorongatja annyira a migrációs válság (a 2015-ös hullám idején még dicséretet is kapott az EU-tól a migránsokkal való bánásmódért), Szerbia pedig fegyvereket is szállít Ukrajnának.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Úgy tűnik, az autoritarizmus és a korrupció az a kapocs, amely összeköti Budapestet és Belgrádot, valamint a szerb és magyar állami szuverenitás valódi vagy koholt ellenségei elleni harc.
Testvériség ideológia nélkül
„Nehéz olyan ideológiát találni, amely összekötné őket” – mondta a DW-nek Aleksandar Popov, az Újvidéki Regionalizmus Központ igazgatója. „Inkább az autoriter berendezkedés és az EU-val szembeni bomlasztó magatartás miatti sorsközösségről van szó: Orbán belülről, Vučić kívülről teszi ezt. Ezek inkább személyes kapcsolatok, amelyek addig tartanak, amíg ezek a barátságok. Az államközi kapcsolatok gyorsan megromlanak, ha valamelyikük elveszíti a hatalmat. A korrupcióban is testvérek, és látjuk, hogy Vučić most, a választások előtt is a segítségére siet, mert Orbánnak 16 év kormányzás után nehéz lesz távoznia a hatalomból.”
A magyar revansizmus tolerálása
A magyar–szerb kapcsolatok korábban a szerbiai magyar kisebbség helyzete miatt nem voltak különösebben jók, de ez megváltozott a Szerb Haladó Párt (SNS) hatalomra kerülése óta – mutat rá Duško Lopandić, a Nemzetközi Kapcsolatok Fórumának elnöke.
„Az SNS-hatalom Magyarország esetében lenyelte a magyar politikában jelen lévő történelmi revansizmus elemeit, és tolerálta azokat. Cserébe megkapták a szerbiai magyar párt támogatását, később pedig üzleti kapcsolatok is kiépültek. Így Magyarország túl nagy befolyást szerzett Szerbiában, elsősorban a gazdaságon keresztül – főként a bankszektorban és az energetikában” – értékelte Lopandić a DW-nek.
Orbán bukása – pszichológiai ütés
A jóslatok nagyobb esélyt adnak Orbán ellenfelének, Magyar Péternek. Ha ő nyer, az biztosan hatással lesz a szerbiai politikára is.
Aleksandar Popov szerint ez egy jelentős nemzetközi szövetséges elvesztését jelentené Vučić számára, és hozzátette: „ez kihatna a Vajdasági Magyar Szövetségre (VMSZ) is, amely koalícióban van az SNS-szel. Kérdés, hogyan viselkednek majd, ha Budapesten más hatalom lesz. Másrészt ez pszichológiai csapás is lenne, mert megmutatná, hogy még az ilyen hosszú ideig uralkodó, autoriter vezetők ideje is lejárhat.”
Vučić nemzetközi pozíciójának gyengülése
Orbán Viktor eddig egyfajta garancia volt a vétóra abban az esetben, ha az EU szigorítani kívánta volna fellépését Aleksandar Vučić rendszerével szemben. Orbán választási veresége ezért komoly ütés lenne Vučićnak – jegyzi meg Duško Lopandić.
„Nem zárható ki az EU keményebb fellépése, figyelembe véve az erőszak, a korrupció és a represszió drasztikus növekedését Szerbiában. Orbán veresége talán nem lenne döntő, de mindenképpen gyengítené Vučić nemzetközi pozícióit, és részben befolyásolná a szerb társadalmon belüli tekintélyét is.”
Törékeny partnerség
Ha Orbán marad a hatalmon, az azt jelenti, hogy a páros folytatja eddigi tevékenységét, véli Popov, de figyelmeztet: „Ez a két ország közötti partnerség, amely a vezetők személyes viszonyán alapul, törékeny is lehet. Példa erre Vučić és Edi Rama kapcsolata: Rama egyik pillanatról a másikra kijelentette, hogy a Nyitott Balkán betöltötte szerepét, véget vetve a négyéves szoros partnerségnek. Orbán is mérlegelni fogja, érdekében áll-e szorosnak maradnia Vučićcsal.”
Lopandić szerint Orbán győzelme esetén Vučić „esetleg a gyors júniusi választások mellett dönthetne Szerbiában”. Ez azonban csak egy elem, az elemzések elsősorban a szerbiai belső helyzetre fókuszálnának, ahol olyan szokatlan jelenségeket látni, mint a parlamenti jobboldali csoportok szétesése – ami a hatalom bevett módszere a választások előtt: az ellenzék megosztása és a szövetségesek begyűjtése.
Két vezető – két rendszer
Bár sok párhuzamot vonnak a szerb és a magyar kormányzás között, a szakértők figyelmeztetnek: a történetet nem lehet csak a személyes kapcsolatokon keresztül nézni. Míg Magyarország uniós tagként mégiscsak tisztel bizonyos demokratikus normákat, Szerbia szerintük szinte teljesen elmerült a politikai és jogi anarchiában.
A különbségek vitathatatlanok: „Vučić már minden vörös vonalat átlépett, és nem tudni, az EU többi része mennyire tolerálna bármilyen hasonló lépést Orbán részéről, ha hatalmon marad” – hívja fel a figyelmet Popov, hozzátéve, hogy a Vučić–Orbán tengely már most is veszélyezteti a többi európai országot és a régiót.
„Szerbiában a választásokat már nem lehet választásoknak nevezni, még kevésbé tisztességesnek és igazságosnak. Szerbia a külföldi szolgálatok – köztük az oroszok – terepévé vált, amivel Vučić még dicsekszik is. És itt van a magyar választásokba való beavatkozás is, a migránsokról és a gázvezeték melletti robbanóanyagokról szóló történetekkel. De meg kell jegyezni, hogy a szerb rezsim számára ez a sztori csak 24 óráig tartott, aztán elfelejtették” – zárja Lopandić a DW-nek.
Fotó: Beta
