Szerbiában 2025-ben az egy háztartásra jutó átlagos havi bevétel 109 136 dinárt tett ki, míg a háztartások személyes fogyasztási kiadásai elérték a 109 787 dinárt, írja a Tanjug.

Az előző évhez képest az átlagos havi bevételek nominálisan 11,7 százalékkal, míg a kiadások 11,8 százalékkal nőttek – közölte a Köztársasági Statisztikai Hivatal.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ)Banki átutalás vagy Paypal

A városi háztartások esetében az átlagos havi bevétel  110 805 dinár volt, ami nominálisan 11,6 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. A többi településen élő háztartások esetében ez az összeg 106 050 dinár volt, ami 12,0 százalékos nominális növekedést jelent 2024-hez viszonyítva.

A városi háztartások személyes fogyasztási kiadásai 111 331 dinárt tettek ki, ami 11,6 százalékos nominális növekedés 2024-hez képest.

A többi településen élő háztartások esetében a kiadások 106 906 dinárt értek el, ami 12,2 százalékos nominális növekedést jelent az előző évhez képest.

A bevételek legnagyobb részét (minden háztartást tekintve) a rendszeres munkaviszonyból származó jövedelmek teszik ki, 54,8 százalékkal, ezt követik a nyugdíjak 29,8 százalékkal, a mezőgazdaságból, vadászatból és halászatból származó bevételek 3,8 százalékkal, a természetbeni fogyasztás 2,4 százalékkal, a nem rendszeres munkából származó jövedelmek 2,3 százalékkal, a társadalombiztosítási juttatások 2,3 százalékkal, míg 4,6 százalék az egyéb forrásokból származó bevétel.

A háztartások személyes fogyasztásában (minden háztartást tekintve) a legnagyobb arányt az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra fordított kiadások teszik ki, 36,6 százalékkal, valamint a lakhatásra, vízre, villamos energiára, gázra és egyéb tüzelőanyagokra fordított kiadások 16,1 százalékkal.

Ezt követik a közlekedésre fordított kiadások 9,0 százalékkal, az egyéb személyes tárgyakra és szolgáltatásokra fordított kiadások 6,0 százalékkal, a kommunikációra fordított kiadások 5,5 százalékkal, a rekreációra és kultúrára fordított kiadások 5,3 százalékkal, a ruházatra és lábbelire fordított kiadások 4,7 százalékkal, az alkoholos italokra és dohánytermékekre fordított kiadások 4,4 százalékkal, az egészségügyi kiadások 4,0 százalékkal, míg 8,4 százalékot tesznek ki az egyéb fogyasztási csoportok.