A globális árak az év első felében átlagosan 15–20 százalékkal is növekedhetnek, amennyiben a Közel-Keleten zajló konfliktus által kiváltott energiaválság folytatódik – áll a Makrogazdasági elemzések és trendek című kiadványban.

Az olaj- és gázárak alakulása az infláció egyik legfontosabb külső meghatározó tényezője, amelynek hatásai közvetlenül és közvetve is megjelennek az általános árszínvonalban.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ)Banki átutalás vagy Paypal

A közvetlen hatás a tüzelőanyag- és szállítási költségek növekedésén keresztül érvényesül, míg a gáz árának emelkedése közvetlenül hat az elektromos energia és a fűtés árára, különösen azokban az országokban, ahol a gáz jelentős szerepet játszik az energiatermelésben – olvasható Sanja Filipović „Az energiaválság makrogazdasági hatásainak spirálja” című elemzésében.

A magas energiaárak közvetlenül növelték a háztartások és a vállalatok költségeit, ami a fogyasztói árindex általános emelkedéséhez vezetett, különösen az energiafüggő országokban. Az energiaárak növekedése csökkentette a háztartások reálisan elkölthető jövedelmét, mivel a költségvetés nagyobb részét kellett üzemanyagra, fűtésre és villamos energiára fordítani, ami korlátozta más termékek és szolgáltatások fogyasztását.

Az árak emelkedését ösztönzi a konfliktus eszkalációja, valamint az energetikai infrastruktúra megsemmisítéséről szóló hírek. A legfrissebb információk szerint a Közel-Keleten 72 energetikai létesítmény sérült meg, míg az ukrán támadások az orosz energetikai infrastruktúra ellen az orosz olajexport-kapacitások legalább 40 százalékát érintették.

Ezzel szemben az olajár csökkenését segítik a konfliktus lezárását célzó tárgyalási kezdeményezések, az orosz olajra vonatkozó szankciók ideiglenes feloldásáról szóló döntések, valamint a Nemzetközi Energiaügynökség tartalékfelszabadítási lépései. Az empirikus szakirodalom szerint az észlelések és várakozások statisztikailag jelentős, de mennyiségileg korlátozott hatást gyakorolnak az olajárak alakulására.

Az előző hónaphoz képest a gáz ára áprilisban csökkent, annak ellenére, hogy márciusban rekord, 60 százalékos növekedést regisztráltak. A melegebb időjárás és a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés növekedése jelenleg mérsékli a keresletet, és megakadályozza az árak további, kontrollálatlan emelkedését.

Ugyanakkor az európai gáztárolók töltöttsége mindössze 28 százalékos szinten áll, ami sérülékenységre utal, miközben az ázsiai piacokkal folytatott verseny a cseppfolyósított földgázért egyre erősödik.