Kétharmados felhatalmazással a háta mögött Magyar Péter kormánya rendkívül szűk gazdasági mozgástérben indul neki a kormányzásnak. Rekordméretű költségvetési lyuk, a leminősítés réme, leállt kőolajvezeték és több ezer milliárd forintnyi befagyasztott uniós forrás – emellett háborús konfliktusok is nehezítik a helyzetét, írja az Index.hu, mely végigvette azt az öt kulcskérdést, amelyek eldöntik, be tudja-e tartani az ígéreteit a pártelnök.
Ha egy mondatban kellene összefoglalni: az új kormány gazdasági mozgásterét néhány, egymással szorosan összefüggő kulcskérdés határozza meg. Ezek nemcsak szakpolitikai viták tárgyai, hanem a mindennapi életben is érezhető tényezők – a pénztárcánktól a rezsiszámlákig.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A költségvetés helyzete: Az egyik legsürgetőbb kérdés az állami költségvetés állapota. Mekkora a hiány, mennyi mozgástér maradt új intézkedésekre, és milyen áron lehet finanszírozni az államot? Ez alapvetően meghatározza, hogy az új kormány mennyire tud osztani, beruházni vagy éppen megszorítani. Ebből ráadásul számos egyéb téma is következik, például az, hogy a következő hónapokban vajon leminősítik-e Magyarországot a hitelminősítők. Az államháztartás hiánya már az év első negyedévében elérte az éves terv több mint 80 százalékát, ami azt jelzi, hogy a kiadások gyorsabban nőnek, mint a bevételek. A jóléti intézkedések tovább növelik a terheket, miközben a hiány a következő években is magas maradhat. Az államadósság szintén emelkedett, így az új kormány pénzügyi mozgástere erősen korlátozott, és komoly átalakításokra lehet szükség.
Infláció: Az elmúlt évek egyik legégetőbb problémája az árak elszállása volt. Bár az infláció mérséklődött, továbbra is kulcskérdés, hogy tartósan alacsony szinten marad-e, és visszatér-e a kiszámítható árkörnyezet. Ez közvetlenül befolyásolja a bérek értékét és a fogyasztást, miközben az is eldőlhet, mi lesz az ársapkák sorsa. Ha ezek kivezetésre kerülnek, világosabban kirajzolódhat, valójában milyen inflációs pálya érvényesülne piaci alapon – amit jelenleg csak korlátozottan látunk. Az infláció jelentősen visszaesett, jelenleg a jegybanki cél alatt van, ami rövid távon kedvező fejlemény. Ugyanakkor ez részben mesterséges tényezőknek, például ársapkáknak köszönhető. A globális energiaárak emelkedése és a geopolitikai feszültségek miatt az infláció ismét gyorsulhat, különösen az árszabályozások kivezetése után. A következő években az áremelkedés várhatóan újra a célsáv fölé kerülhet.
Növekedés és magas reálkamatok: A gazdasági növekedés újraindítása nem megy könnyen, különösen magas kamatkörnyezetben. A magas reálkamatok visszafogják a hitelezést és a beruházásokat, miközben az infláció letöréséhez szükségesek voltak. Az egyensúly megtalálása kulcsfontosságú. A valódi dilemma: mekkora növekedés érhető el Magyarországon a jelenlegi feltételek mellett? A gazdaság növekedése alacsony, és szerkezete kiegyensúlyozatlan: főként a lakossági fogyasztás hajtja, miközben a beruházások és az export gyengélkednek. Bár a hitelpiac élénkülése és a reálbérek emelkedése támogatja a fogyasztást, a magas kamatok visszafogják a beruházásokat. A kilátások szerint a növekedés csak fokozatosan gyorsulhat, így rövid távon nem várható látványos gazdasági fordulat.
Uniós források visszahozása: Az Európai Uniótól érkező pénzek sorsa meghatározó. Ezek nemcsak a költségvetést tehermentesítik, hanem beruházásokat, fejlesztéseket és növekedést is hozhatnak. A kérdés: mikor és milyen feltételekkel érkeznek meg újra ezek a források. A befagyasztott uniós pénzek felszabadítása döntő jelentőségű lehet: néhány hónapon belül a Kohéziós Alapból származó 8,4 milliárd eurós, valamint a helyreállítási alapból járó 9,5 milliárd eurós forrás érkezhetne, ami erősítené a költségvetést, növelné a beruházásokat és támogathatná a gazdasági növekedést. Emellett jóváhagyhatják a SAFE-program keretében igényelhető 17,4 milliárd eurós kedvezményes hitelt is, ami érdemi növekedési lökést adhat a magyar gazdaságnak. A politikai változások nyomán javulhat a kapcsolat Brüsszellel, de továbbra is kérdés, hogy milyen feltételekkel és milyen gyorsan válhatnak elérhetővé ezek a források.
Orosz energia és rezsicsökkentés: Az energiafüggőség és a rezsipolitika továbbra is érzékeny pont. Fenntartható-e a rezsicsökkentés jelenlegi formája, és mennyire lehet csökkenteni az orosz energiahordozóktól való függést? Ez nemcsak gazdasági és energetikai, hanem geopolitikai kérdés is. Az orosz energiafüggőség csökkentése politikailag és gazdaságilag is napirenden van, de a kiváltás költséges és időigényes. Az alternatív források gyakran drágábbak és korlátozott kapacitásúak, ami megnehezíti a jelenlegi rezsicsökkentési rendszer fenntartását. A döntés lényege, hogy a magasabb energiaárak terheit ki viseli: az állam, a fogyasztók, vagy ezek kombinációja – ami közvetlen hatással lehet az inflációra is.
A gazdaság több fronton is nyomás alatt áll, és bár vannak pozitív jelek, a kockázatok dominálnak. Az új kormány számára a legnagyobb kihívás az egyensúly megteremtése lesz a költségvetési fegyelem, a növekedés ösztönzése és a társadalmi terhek kezelése között.
Fotó: Shutterstock
