Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy Magyarország megsértette az uniós jogot, amikor megtiltotta a gyermekek számára az LMBTI+ tartalmakhoz való hozzáférést, és felszólította Budapestet, hogy vonja vissza ezt a törvényt, írta meg az N1.
A Magyarország elleni ügyben a bíróság azt vizsgálta, hogy egy uniós tagállam megtilthatja vagy korlátozhatja-e az LMBTI+ tartalmakhoz való hozzáférést, állítólag a gyermekek védelme érdekében.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Magyarország 2021-ben elfogadott egy törvényt, amely szigorúbb intézkedéseket vezet be a pedofíliáért elítélt személyekkel szemben, és ezzel egyidejűleg több nemzeti jogszabályt is módosított a kiskorúak védelme érdekében.
A bíróság kifejtette, hogy ezek a módosítások a gyakorlatban megtiltják vagy korlátozzák az olyan tartalmakhoz való hozzáférést – beleértve az audiovizuális anyagokat is –, amelyek a születési nemtől eltérő nemi identitást, a nemváltást vagy a homoszexualitást ábrázolják vagy népszerűsítik.
A keresetet az Európai Bizottság nyújtotta be Magyarország ellen 15 tagállam és az Európai Parlament támogatásával, azt állítva, hogy a törvény megbélyegzi és marginalizálja az LMBTI+ személyeket, valamint sérti az uniós jogot, beleértve a belső piac szabályait, az alapvető jogokat és az EU-szerződésben rögzített értékeket.
Brüsszel már a törvény elfogadásakor reagált: az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen kijelentette, hogy a törvény szégyenletes, és a Bizottság minden eszközét fel fogja használni annak biztosítására, hogy minden uniós polgár jogai érvényesüljenek.
A nyomás ellenére Budapest nem hátrált meg, és a brüsszeli Politico emlékeztetett arra, hogy tavaly az EU-val való nézeteltérések tovább erősödtek, miután betiltották a Pride felvonulást, és a rendőrséget felhatalmazták biometrikus kamerák használatára a szervezők és résztvevők azonosítására.
A luxembourgi bíróság döntése összhangban van a korábbi jogi állásfoglalásokkal. A bíróság vezető jogi tanácsadója ugyanis azt állította, hogy Magyarország „jelentősen eltért az alkotmányos demokrácia modelljétől”.
Magyar Péter, Magyarország leendő miniszterelnöke a választási győzelmet követően azt mondta, hogy a Tisza Párt és az őt támogató több millió magyar szerint „mindenki együtt élhet azzal, akit szeret, amíg nem sérti a törvényeket és nem árt másoknak” – számolt be a Politico.
Magyar Péter a gyülekezési szabadság jogára hivatkozva a Pride felvonulást is támogatta.
„Magyarország olyan ország szeretne lenni, ahol senkit sem bélyegeznek meg azért, mert másként gondolkodik, mert a többségtől eltérő embert szeret, vagy mert valamiben másként hisz, mint a többség” – mondta Magyar.
Fotó: Beta/Milan Ilić
