Ukrajna több hónapos leállás után helyreállította az olajszállítást a Barátság kőolajvezetéken, miután kijavították a januári orosz támadás okozta meghibásodást. Az ukrajnai háború és az Európai Unió Oroszországgal szembeni szankciói óta a Barátság vezeték jelentősége erősen visszaesett, és főként Magyarország és Szlovákia számára maradt fontos, mivel tengeri kijárat hiányában ezek az országok kivételt kértek az olajembargó alól, írja a Szabad Európa Rádió.
A szerb vezetés által tervezett csatlakozás az orosz rendszerhez – amely lehetővé tenné a nyersolaj importját és a brüsszeli szankciók megkerülését – felveti az európai politika következetességének kérdését. Szerbia ugyanis az egyetlen nyugat-balkáni ország, amely nem vezette be az EU-val összhangban az Oroszország elleni intézkedéseket.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Jelenleg Szerbia kizárólag egy irányból jut kőolajhoz: Horvátországból, a JANAF rendszeren keresztül, amely az omišalji kikötőből indul és Újvidékig vezet. Ezen az útvonalon 2022 decemberében, az uniós szankciók miatt megszűnt az orosz olaj szállítása.
Közben az orosz olaj szerepe az EU-ban jelentősen visszaszorult: a Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint 2021-ben még mintegy 45 százalék volt az EU részesedése az orosz olajexportból, 2025 végére ez 6 százalékra csökkent. Az EU nem kíván visszatérni az orosz energiahordozókhoz, sőt a cél, hogy 2027 végéig teljesen megszünteséke az orosz gázimportot, míg az olaj esetében a tilalom már nagyrészt életbe lépett, néhány kivétellel. Jelenleg az orosz olaj aránya az uniós importban körülbelül 5 százalék.
Ebben a helyzetben egy új kapcsolat a Barátságvezetékkel csak akkor lenne életképes, ha stabil és engedélyezett ellátási rendszer állna mögötte – ami jelenleg nem adott, és mivel az EU 2027-ig fokozatosan teljesen kivezeti az orosz olajat, az azt jelenti, hogy egy új vezeték könnyen „beragadt beruházássá” válhat.
Ennek ellenére Szerbia már megtette az első lépéseket: a Transnafta tendert írt ki egy mintegy 100 kilométeres vezetékszakasz megépítésére Magyarország felé. A munkálatok a tervek szerint ősszel indulhatnak, és a cél, hogy 2027 végére meginduljon az olajszállítás.
A projekt a belgrádi és budapesti kormány közötti megállapodáson alapul, és az orosz–ukrán háború kezdete óta erősödő energetikai együttműködés része. Ugyanakkor a megállapodás még Orbán Viktor kormányzása alatt született, aki elveszítette az április 12-i parlamenti választásokat.
A projekt jövője nagymértékben függ attól is, milyen politikát folytat majd Magyar Péter, az új magyar miniszterelnök. Ő eddig nem foglalt egyértelműen állást az orosz olajjal kapcsolatban, bár jelezte: Magyarországnak diverzifikálnia kell az energiaforrásait, ugyanakkor rövid távon továbbra is kitett marad Oroszországnak.
A szerb–magyar kapcsolatok alakulása szintén kulcsfontosságú lesz. Orbán idején szoros együttműködés alakult ki Belgrád és Budapest között, miközben Magyarország Szerbia egyik legfőbb támogatója volt Brüsszelben. A választási győzelem után Magyar utalt is erre a viszonyra, megjegyezve, hogy tudja, ki volt ennek a kapcsolatnak a „keresztapja”, célzást téve Oroszországra.
Bár Magyarország és Szlovákia földrajzi okokból – tengerpart hiánya miatt – korábban kivételt kapott az orosz olajimport alól, a Barátság vezeték meghibásodása rámutatott, hogy léteznek alternatívák is. Horvátország például a JANAF rendszeren keresztül nem orosz eredetű olajjal is képes ellátni a térséget, és állítása szerint elegendő kapacitással rendelkezik.
Habár Oroszország hosszú ideje geopolitikai eszközként használja az energiaexportot, és kevés jel utal arra, hogy ez a jövőben változna, a Barátság jövője végső soron az ukrán tranzittól is függ. Ha Ukrajna egyoldalúan leállítaná a szállítást, a vezeték gyorsan elveszítheti jelentőségét – akár Szerbia számára is.
Fotó: freepik
