Aleksandar Ivković politológus, a Kortárs Politikai Központ munkatársa szerint a korábbi önkormányzati választások példáján látszott: ahol nőtt a részvétel, ott az ellenzéki listák jobb eredményt értek el, de győzni nem tudtak, mert a hatalom kezdeti előnye ezekben a községekben behozhatatlan volt. Ivković ugyanakkor hozzáteszi: köztársasági szinten a hatalom előnye nem ennyire magas, így ott van esély más eredményre. Kiemeli, hogy a kormányzó párt számára a 65 százalék feletti részvétel lenne „veszélyes”, ehhez pedig „népszavazási hangulatot” kell teremteni, hasonlóan a montenegrói példához, írja a Danas.
„Úgy gondolom, a részvételnek 4,2-4,3 millió szavazó körül kellene alakulnia. A legutóbbi választásokon ez 3,8 millió volt. Ha 2023-ban 59 százalékos volt a részvétel, a következő választásokon 65 százalék fölé kellene mennie, ami nem elképzelhetetlen. Magyarországon, amely a legfrissebb példa, a részvételi kedv több mint 10 százalékkal ugrott meg a korábbi, 2022-es választásokhoz képest. Lengyelországban, amikor 2023-ban leváltották a Jog és Igazságosság pártot, a kommunizmus bukása óta nem látott rekordszámú szavazó járult az urnákhoz. Montenegróban 2020-ban 77 százalékos volt a részvétel, bár náluk rendezettebb a választói névjegyzék, így náluk ez az adat közelebb áll a valósághoz, mint nálunk” – értékelte Ivković az N1-nek.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Kifejtette: ha nálunk 65 százalék menne el szavazni, az valójában a Szerbiában életvitelszerűen élők több mint 70 százalékát jelentené, mivel a névjegyzékben sokan olyanok is szerepelnek, akik csak be vannak jelentve, de nem itt élnek – ez pedig mesterségesen lehúzza a részvételi statisztikát.
„Negotinban vagy Zaječarban azért alacsonyabb a részvétel, mert sokan csak papíron vannak ott, valójában nem ott élnek. Ha a névjegyzékben szereplők kétharmada elmenne szavazni, az már veszélyes lenne a kormányzó pártra” – tette hozzá. Ivković szerint a magas részvétel a „népszavazási hangulat” következménye.
„Ha az az üzenet, hogy ezek sorsdöntő választások, ahol hosszú idő után először van esély a változásra, nőni fog a részvétel. Szerintem ez a hangulat már jelen van Szerbiában a tetőomlás és a diákmozgalom megszületése óta.”
Rámutatott, hogy ez az érdeklődés már látszik a szakmai kamarák (orvosi, ügyvédi) választásain is, ahol a korábbinál sokkal többen vesznek részt.
„Sokkal több ellenzéki választási megfigyelőnk és ellenőrünk van, mint korábban. Ezek mind indikátorok, amelyek azt mutatják, hogy nőtt a motiváció a politikai folyamatokban való részvételre. Ez maga a népszavazási hangulat, csak nem szabad elpuskázni.”
Több lista mellett is maradhat a népszavazási hangulat
Ivković szerint Szerbiában sokan úgy gondolják, hogy a népszavazási hangulathoz egyetlen ellenzéki listára van szükség. Montenegró és Lengyelország példája azonban azt mutatja, hogy ez nem feltétlenül igaz.
„Lehetséges több lista mellett is fenntartani ezt a hangulatot. Csak az kell, hogy ezek a listák ne támadják egymást, és egyikük se veszítse el a szavazatait a választási küszöb alatt” – magyarázta a politológus.
