Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, leendő miniszterelnök a párt választási győzelme utáni nemzetközi sajtótájékoztatón megismételte a párt programjában is szereplő ígéretet, miszerint meg fogják szüntetni a Matthias Corvinus Collegium (MCC) állami támogatását. Ezzel kapcsolatban a pártprogramban egész pontosan az az ígéret szerepel, hogy „visszaszerezzük a Matthias Corvinus Collegium részére juttatott állami vagyont, és megszüntetjük az MCC-re jellemző, káros gyakorlatot, amely tehetséggondozásnak álcázva az állampártok politikai és ideológiai bázisát építi, közpénzből” – írja a Telex.
Az MCC 2020-ban jutott rendkívüli erőforrásokhoz: egy kormánydöntés alapján megkapta a MOL és a Richter Gedeon részvényeinek 10 százalékát, emellett mintegy 130 milliárd forint készpénzt és számos nagy értékű ingatlant is. A teljes átadott vagyon értékét már néhány éve is körülbelül 500 milliárd forintra becsülték. Azóta az intézmény tovább bővítette portfólióját: vidéki és határon túli ingatlanokat szerzett, valamint jelentős piaci pozíciókat épített ki az oktatásban, a médiában és a könyvkiadásban.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A működés egyik kulcsa a részvénycsomagokból származó osztalék: az MCC-t fenntartó alapítvány 2021 és 2024 között mintegy 106 milliárd forint bevételhez jutott ebből a forrásból. A legfrissebb helyzet szerint a MOL által bejelentett, 241 milliárd forintos osztalékból több mint 24 milliárd forint illetné az intézményt. Ez azonban politikai vitát váltott ki: Magyar Péter jelezte, hogy elvárná az osztalék kifizetésének visszatartását az MCC felé, és hasonló lépést helyezett kilátásba a Richter esetében is. A MOL végül úgy reagált, hogy az osztalék kifizetését későbbre halasztja.
A választások után az MCC vezetése eleinte élesen reagált: Szalai Zoltán az intézmény „ellehetetlenítéséről” beszélt. Később azonban már visszafogottabb hangot ütött meg, hangsúlyozva, hogy folytatni kívánják a munkát, de a jövő nagyrészt a következő kormány döntéseitől függ. Hasonlóan nyilatkozott Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke is, aki szerint az intézmény továbbra is működni fog.
A feszültség hátterében az úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványi (kekva) modell áll, amelynek keretében az állam jelentős vagyonelemeket adott át közfeladatokat ellátó szervezeteknek. Az MCC fenntartója is ilyen alapítvány lett 2020-ban. A modell célja az volt, hogy az intézmény hosszú távon, állami költségvetési támogatástól függetlenül működjön. Ugyanakkor a rendszert sok kritika érte az átláthatóság csökkenése és a politikai befolyás lehetősége miatt.
A legnagyobb kérdés az, hogy mi történik a kekva-rendszerrel. Jogi szakértők szerint több forgatókönyv is elképzelhető. Egy kétharmados parlamenti többség akár teljes egészében megszüntetheti ezt a konstrukciót, és visszaveheti az államhoz az alapítványokhoz került vagyont – beleértve ingatlanokat, részvényeket és készpénzt. Egy másik lehetőség, hogy az alapítványok megmaradnak, de az állam átveszi felettük az irányítást, például a kuratóriumok összetételének módosításával.
A tét jelentős: az ilyen alapítványokhoz tartozó vagyon összértéke meghaladja a 3000 milliárd forintot. Az MCC esetében a helyzet különösen összetett, mivel az intézmény eredetileg nem állami, hanem alapítványi kezdeményezés volt, így a jövőben akár többféle működési modell is elképzelhető – az állami fenntartástól a részleges visszarendeződésen át egy jelentősen karcsúsított, de önálló működésig.
A lehetséges következmények az intézmény működését is érinthetik. Egyes értékelések szerint szélsőséges esetben az MCC akár meg is szűnhet, más forgatókönyvek inkább forráscsökkentést és szervezeti visszafogást valószínűsítenek. Ez érintheti a programokat, az ösztöndíjakat és az intézmény méretét is, amely jelenleg több ezer diákot fog össze.
Az MCC Brussels vezetője, Frank Furedi a Politicónak arról beszélt, hogy számolnak azzal, hogy az új kormány megpróbálja bezárni őket, de úgy látja, hogy meg lehet oldani azt, hogy ennek ellenére is fennmaradjanak. A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány által finanszírozott MCC Brusselsszel kapcsolatban a K-Monitor megjegyezte, hogy bonyolítja a helyzetet, hogy a brüsszeli agytröszt nem is kizárólag a magyar jog hatálya alá tartozik. „Ilyen több lépésben kimentett vagyon más kekváknál is okozhat fejfájást a modell felszámolása során” – írták.
Arról, hogy pontosan milyen módon tervezik az MCC állami támogatásának megszüntetését, elegendőnek tartják-e ehhez a közfeladatot ellátó közérdekűvagyon-kezelő alapítványokról szóló törvények visszavonását, megkérdeztük a Tisza Pártot is, de egyelőre még nem érkezett válasz.
Az MCC vagyonának visszavételéről szóló teljes cikket ITT olvashatják.
Fotó: Magyar Nemzet
