A szerb parlament elfogadta a kereskedelmi törvénycsomagot, amelynek része a fogyasztóvédelemről szóló törvény is, amely tovább erősíti a fogyasztók jogait.
A kereskedők kötelesek lesznek minden árváltozás esetén valós időben frissíteni az árlistákat, így az adatok mindig megfelelnek majd az üzletekben és az online értékesítés során érvényes aktuális áraknak, hogy a fogyasztók pontos és időszerű tájékoztatást kapjanak.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A kiskereskedelmi láncok kötelesek lesznek saját honlapjukon, valamint a Nyílt Adatok Nemzeti Portálján vezetett fiókjukon naponta közzétenni a termékek árlistáját.
Az új jogszabályok többek között az online platformokon történő értékesítésre is kiterjednek, mivel az online piacterek szolgáltatóinak kötelezettségeit a fogyasztók felé a kereskedőkével azonos szintre emelik.
A törvény megtiltja a kiskorúak számára nemcsak a dohánytermékek, hanem az azokhoz hasonló termékek – például az elektromos cigaretták – értékesítését is.
A szerb parlament elfogadta a meghatározott termékkategóriák kereskedelmi gyakorlatairól szóló törvényt is.
A törvényt a jelen lévő 170 képviselő közül 142 támogatta. A parlament nem fogadta el a képviselők által benyújtott módosító indítványokat.
A kereskedelmi gyakorlatokról szóló törvény a belföldi kereskedelem területét szabályozza, valamint kezeli és azonosítja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat.
Bevezették az eljárásban közreműködő személy, azaz a visszaélés-bejelentő intézményét is. Ez egy olyan mechanizmus, amely lehetővé teszi, hogy amennyiben komoly információk merülnek fel arról, hogy egy adott esetben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat történt, a bejelentő riaszthassa a hatóságokat.
A kereskedelmi gyakorlatokról szóló törvényt most először fogadták el a Szerb Köztársaságban, és jelentősége abban áll, hogy megelőzi a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, valamint tisztességesebb, átláthatóbb viszonyokat teremt a piaci szereplők – a kereskedők, a gyártók/feldolgozók és az elsődleges mezőgazdasági termelők – között.
A törvény nagyrészt az Európai Unióban már alkalmazott megoldások mintájára készült, ugyanakkor jelentősen bővíti a termékkört, és olyan megoldásokat is tartalmaz, amelyek más európai jogrendszerekben nem jelennek meg.
Az uniós országok többségében a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó szabályozás csak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre terjed ki, míg a szerb törvény ennél jóval szélesebb termékkört foglal magában, ezáltal több beszállító helyzetét is javítva a kereskedőkkel szemben.
A törvény a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeken túl kiterjed a piac ellátása szempontjából kiemelt jelentőségű termékekre is, ide tartoznak például a háztartási vegyi áruk, a személyi higiéniai termékek, a kozmetikumok és más áruk, valamint a mezőgazdasági termelés szempontjából fontos termékek, mint a növénytápláló és növényvédő szerek, illetve a talajjavító anyagok.
A jogszabály egyértelmű szabályokat és pontos meghatározásokat vezet be azokról a tiltott kereskedelmi gyakorlatokról, amelyek tisztességtelennek minősülnek, és ezért a „feketelistán” szerepelnek, valamint azokról is, amelyek feltételesen megengedettek, és a „szürkelistára” kerülnek.
