A nyugat-balkáni kormányoknak fel kellene hagyniuk a gázvezetékek és gázerőművek építésével, mivel ez elmélyítené a gázfüggőséget, és inkább a megújuló energiaforrások felé kellene fordulniuk – állítja 47 civil szervezet.
A szervezetek figyelmeztetnek, hogy ezek a projektek nem jelentenének valódi alternatívát az orosz gázra, hanem jelentősen növelnék a régió gázfogyasztását és a fosszilis energiahordozók importjától való függést – közölte a Belgrádi Szabad Iskola (Beogradska otvorena škola).
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Pippa Gallop, a CEE Bankwatch Network képviselője szerint az új gázprojektek megtervezése és megépítése sok esetben akár tíz évig is eltarthat, ami „túl késő ahhoz, hogy kiváltsák az orosz gázt, és a régiónak sem pénze, sem ideje nincs ilyen költséges hibákra”.
„Egy újabb fosszilisenergia-válság közepette megdöbbentő, hogy a kormányok még mindig új gázvezetékeket és gázerőműveket terveznek. Ezek milliárdokba kerülnének, még a gáz költségeinek figyelembevétele előtt is, és valószínűleg kihasználatlan vagy gazdaságtalan infrastruktúrává válnának, vagy az adófizetőknek kellene támogatniuk őket” – mondta Gallop.
A közlemény szerint Szerbia az ellátási nehézségek ellenére is folytatja a gázhálózat bővítését, és emlékeztet arra, hogy az ország februárban megállapodást írt alá Azerbajdzsánnal egy 500 megawattos gázerőmű építéséről Nišben, valamint egy másik létesítményt is tervez Újvidéken.
A közlemény szerint az Egyesült Államok évek óta támogat olyan projekteket, mint a Görögország–Észak-Macedónia gázinterkonnektor, LNG-terminálok Montenegróban és Albániában, valamint a Horvátország–Bosznia-Hercegovina közötti déli gázösszeköttetés.
Az idei Three Seas Initiative Summit keretében, amely Dubrovnikban kezdődik, várhatóan megállapodást írnak alá a Horvátország és Bosznia-Hercegovina közötti gázinterkonnektorról, míg az Egyesült Államok és Montenegró közötti tervezett megállapodás már most erős ellenállásba ütközött a civil társadalom és a Bar városába tervezett LNG-terminál közelében élők részéről.
Ognjan Pantić, a Beogradska otvorena škola képviselője szerint a régió gázinfrastruktúrájának további fejlesztésére vonatkozó terveket nem kísérik megfelelő beruházási indokoltsági elemzések, amelyek figyelembe vennék a gáz korlátozott hozzáférhetőségét, az árak kiszámíthatatlanságát, valamint a jövőbeli trendeket.
Hozzátette, hogy a régió elkerülheti az Európai Unió korábbi gázfüggőségi csapdáját, ha a nap- és szélenergia fejlesztésére, a vízenergia kiegészítő szerepére, valamint a modern fűtési és hűtési technológiákra és az energiahatékonyság javítására összpontosít.
A közlemény szerint a Nyugat-Balkán gazdaságai jelenleg alacsony mértékben függenek a gáztól az EU-hoz képest: 2024-ben az EU energiafelhasználásának több mint 20 százalékát tette ki a gáz, míg a régióban a legnagyobb arány Szerbiában (14 százalék) és Észak-Macedóniában (12 százalék) volt.
Bosznia-Hercegovinában a gáz aránya kevesebb mint három százalék, míg Albánia, Montenegró és Koszovó nem kapcsolódik nemzetközi gázinfrastruktúrához.
A szervezetek figyelmeztetnek: a régió kormányainak tervei akár háromszorosára is növelhetik a gázfogyasztást a 2023-as szinthez képest, ami gazdaságilag fenntarthatatlan függőséget eredményezhet, vagy kihasználatlan infrastruktúrához vezethet.
A civil szervezetek ezért a nap- és szélenergia fejlesztésére, a meglévő vízerőművek támogatására, az elektromos hálózatok megerősítésére, valamint hőszivattyúk, geotermikus energia és hulladékhő felhasználására szólítanak fel a fűtés és hűtés területén. Emellett az energiahatékonyság javítását és a fűtési, illetve közlekedési szektor elektrifikációját is sürgetik.
A jövő a megújuló energiaforrásokban van, nem a gázban
