Hosszú idő után élő vitaműsort láthatott a vajdasági magyar tévénéző. A Vajdasági Rádió és Televízió Napjaink című műsorának vendége volt Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, valamint Surányi Zoltán, a Vajdasági Magyar Plénum elnöke. A műsorvezető, szerkesztő Kiss Tamás számos kérdés kapcsán ütköztette a két vendég véleményét. Volt szó támogatásokról, a Magyar Péterrel való együttműködésről, a Fidesz-kampányról, illetve a lehetséges együttműködésről a két szervezet között. A műsorban Pásztor Bálint bizonyult talpraesettebbnek és felkészültebbnek is.

A Magyar Péter találkozó

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ)Banki átutalás vagy Paypal

A műsorvezető a Magyar Péterrel, Magyarország leendő miniszterelnökével való megbeszélésről kérdezte Pásztort, aki elmondta, hogy április 14-én ülésezett a párt tanácsa, ahol felhatalmazást kapott, hogy lépjen kapcsolatba Magyar Péterrel. Ekkor írt neki üzenetet, majd másnap beszéltek telefonon.

„A személyes találkozó egy óra húsz percen át tartott. Helyenként kemény, őszinte és nyílt beszélgetés volt. Beszéltünk az intézményrendszerről, ő felhozott néhány kritikát, én elmondtam, hogy a VMSZ a magyar közösségnek az egyetlen parlamenti pártja, és igyekszik a helyszínen, terepen ott lenni. Azt is elmondtam, hogy önállóan veszünk részt és önállóan politizálunk. Megkérdeztem, hogy egyetérthetünk-e abban, hogy az új magyar kormány és a VMSZ közösen fog tevékenykedni a magyar közösségért, amire igennel válaszolt”, mondta Pásztor, majd kiemelte, hogy nem ismerték egymást korábban és közölte, egyetért, hogy a múltat tisztázni kell. „Az a tapasztalat, hogy úgy lehet stabil jövőt építeni, ha a régi dolgokat megbeszéljük”, nyilatkozta többek között Pásztor.

Surányi Zoltán, a VMP elnöke azt mondta, látták Pásztor Bálint közleményét és Magyar Péter közleményét is.

„Úgy néz ki, mintha nem is ugyanabban az időben és helyen lett volna. Nem szeretnék Pásztor Bálinttal hazafiasságban versenyezni, én itt dolgoztam 41 éven át, most is inkább a kamera mögött lennék, inkább Vojislav Šešeljt kellene meggyőznie arról, hogy mik a vajdasági magyarság érdekei”, mondta Surányi, ami kapcsán Pásztor megkérte, hogy ezt magyarázza meg, nem értette, hogy jött Šešelj a képbe.

„A VMSZ 1996 óta parlamenti párt, Vojislav Šešelj pártja nem parlamenti párt, nem meghatározó politikai szereplő és az általa vezetett radikális párt egy marginális politikai alakulat. Mi a vajdasági magyar közösséggel szoktunk kizárólag beszélgetni, és a vajdasági magyar embereknek szoktunk beszámolni. Remélem, hogy egyet tudunk érteni abban, hogy Szerb Radikális Párt egy marginális párt. Kúlán valóban a Szerb Radikális Pártnak is volt tagja, és a kkt-ban lesz egy tagja, de ezt nem jelenti azt, hogy velük koalícióban vagyunk, mi a kúlai magyaroknak az érdekeit képviseljük.”, zárta Pásztor.

Valós politikai ellenfél-e a Vajdasági Magyar Újrakezdés?

Surányi a műsorvezető kérésére elmondta, hogy megalakult egy olyan együttműködés, amely a nemzeti tanácsi választásokon indul majd.

„Szeretnénk bekerülni a nemzeti tanácsba és képviselni azoknak a véleményét, akik eddig kiszorultak”, magyarázta Surányi.

Pásztor a kérdésre, miszerint valós politikai ellenfelet lát-e a Vajdasági Magyar Újrakezdésben azt mondta, hogy a vajdasági magyarok döntik majd ezt el.

„Ha a VMÚ úgy pozicionálja magát, hogy a VMSZ ellenfele és minden ellenfelet komolyan veszünk, én csak azt nem értettem, hogy miért nem kezdeményeztek párbeszédet a VMSZ-szel. Nem gondolom, hogy olyan nagyon sokan lennénk, hogy széthúzzunk. A VMP azt kommunikálta, hogy a VMP visszavonul, hátrébb lép. Ehelyett azt látjuk, hogy a VMP kommunikál továbbra is, a VMÚ pedig nem kommunikál. Én magam vagyok összezavarodva, hogy akkor kivel kell tárgyalni. Azt gondolom, hogy talán nem lenne káros, hogy egy asztalhoz ülnénk, megnézni mik azok a programpontok, amikben egyetértünk.

Várható-e megújulás a VMSZ-en belül?

Pásztor szerint soha nem lezárt kérdés a bizalom kérdése. Addig tölti be azt a tisztséget, akire bízták, akárhol van, ameddig élvezi a bizalmat.

„Amikor a párttagság azt kéri, hogy legyenek választások, legyen közgyűlés, vagy én lépjek hátra, akkor én ezt természetesen megteszem. Mivel egy fordulóponthoz érkezett a magyar nemzet, úgy éreztem tisztességesnek, hogy felkínáljam a VMSZ tanácsának a lemondásomat. Amennyiben azt gondolják, hogy másként kellett volna, akkor ezen változtatni kell. Annak ellenére tettem ezt meg, hogy a VMSZ nem veszített választásokat. A vajdasági magyar közösség nagy része úgy szavazott, ahogy mi kértük. És azt is szerettem volna ezzel üzzeni, hogy a közéletben esetleg azok is elgondolkodhatnának, akik a szervezeteiket nem tudták 15-20 éven át sikerre vinni. Ami a megújulást illeti, a VMSZ október végén megújult, és 2024 márciusában volt a tisztújító közgyűlés. Megfiatalodott, az átlagéletkor 45,2 év.

A magyar kormánytól érkező támogatásokról

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásai kapcsán a VMSZ elnöke elmondta, hogy ez a nagyon kiterjedt, sokrétű, vajdasági magyar intézményrendszer rendes éves működése támogatásának egy része.

„Ha megvizsgáljuk az előző éveket, akár 2010 előtt is, azt látjuk, hogy ezek az összegek a művelődési, oktatási, tájékoztatási, egyházi intézményeknek az év valamelyik szakaszában megérkeztek. Az érdekes, hogy olyan belgrádi szerb tájékoztatási eszközök is felkapták a hírt, akik az elmúlt években nem kérdeztek a közösség holléte felől.”

Surányi szerint viszont nem elfogadható ez a támogatási rendszer, mert szavai szerint „ez csak névleg szolgálja a vajdasági magyarság érdekeit.”

„Amikor 12 millióból 2,5 milliót kap egy futballklub, ahol nem játszik egyetlen vajdasági magyar fiatal se, akkor nem tudom, hogyan képviseli ez a magyarság érdekeit. Van egy csomó olyan tétel, mint a Ringató program, ami 33 ezer eurót kapott. El nem tudom képzelni, hogy mire költik ezt a pénzt. Nem a Ringató, vagy a gyerekprogramok ellen vagyok. Ott van a probléma, hogy ezeknek az összegeknek a felét, vagy többet is, a 12 új vajdasági magyar nábob viszi el azokból a pénzekből, amit a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. ad a vajdasági programok támogatására. Átlátható-e az egyik, másik, függetlenül attól, hogy BGA, Prosperitati. Miért kapott a DLC Kft., ami Tomislav Karadžić tulajdona, 15 millió eurót. A kérdésre pedig, hogy miért nem ültünk le tárgyalni: azért nem ültünk le, mert picsogókórusnak minősítette az ellenzéket, és a VMP-t is.

Pásztor megcáfolta Surányit, miszerint a „picsogókórus” kifejezés nem tőle származik és nem is alkalmazta soha.

„Én nem hoztam dokumentumokat, Ön hozott, legközelebb hozza azt is, amiben ez szerepel. Ez a kifejezés egyébként nem is a VMP-re vonatkozott, a VMP akkor még nem is létezett. Amit mondott, nem felel meg a valóságnak. Továbbra is az a kérdésem, hogy miért nem ülünk le ás tárgyalunk, hogyan tudjuk együtt jobbá tenni a közösség életét?

A foci pedig nemcsak az első csapatról szól. Én nagyon bízom benne, hogy megmarad a támogatási forma, akár a birkózóakadémiáról van szó, akár a TSC-ről, ahol sok száz vajdasági magyar kisgyerek rúgja a bőrt. Hogy belőlük bekerül-e valaki a felnőtt csapatba vagy sem, azt nem tudni, de sok száz fiatalt nevelnek. Kérdezze meg Zsemberi Jánost, hogy ő a saját pénzéből mennyit tett ebbe bele?”, mondta Pásztor, majd felajánlotta, hogy bemutatja Surányinak, ha nem ismerik egymást, mire Surányi azt mondta, nem érdekli a foci, nem ismeri Zsemberit és nem is akarja megismerni.

Pásztor a DLC kapcsán azt mondta, a cég azt a célt szolgálja, hogy Belgrádban is jelen legyen a vajdasági magyar üzleti szféra. Ezt követően Pásztor kiemelte, nem kellene keverni a Bethlen Gábor Alapot a Prosperitatival, ahol viszont a pályázók 87,3 százaléka nyert.

„Meg lehet kérdezni bármelyik vállalkozót, ha egymás mellé raknánk a kapcsolható eszközöket, amit a gazdák vettek, akkor 41 kilométer hosszú sor alakulna ki. Meg lehet ezt próbálni úgy láttatni, hogy ez csak néhány magyar ember gazdagodásához”, mondta, majd kiemelte, hogy Magyar Péter jelezte, mindent kivizsgálnak tíz évre visszamenőleg, s a VMSZ elnöke azt mondta, ez nekik is érdekük, hogy ezek a dolgok helyükre kerüljenek.

Az Agendáról

A műsorvezető kérdésére Pásztor elmondta, az Agenda Polgárok Egyesülete egy civil szervezet, a VMSZ székházában van, mindvégig a VMSZ székházában volt, költözött az Agenda is, amikor a VMSZ is.

„Mindig a VMSZ ügyvezető alelnöke volt az elnök az egyesületben. Amikor ez megszűnt, azóta is Pál Károly az elnök. Szakmai programok, és nemzeti ünnepek megünneplésénél segédkezik a VMSZ-nek, 15 terepi munkatársa van, a VMSZ székházában ingyen és bérmentve tartózkodnak. 2006-tól errefelé minden évben normatív működési támogatást kapott ezekre a tevékenységekre, hogy ez így lesz-e a jövőben is, ez a magyar kormány szuverén joga dönteni erről.”

A levélszavazatok kapcsán is Pásztor volt a meggyőzőbb

Surányi a levélszavazatok kapcsán kijelentette, az visszaélésekre ad okot.

„Nem CMH szavazás, nem falugazda szavazás, hanem levélszavazás. A szerb posta kell hogy kivigye, és vissza. Senki nem kiskorú, senki nem írástudatlan.”, mondta.  Beszélgetés közben több alkalommal is CHM-et mondott, CMH helyett, ekkor Pásztor minden esetben kijavította.

Pásztor kiemelte, hogy arról, hogy esetleg módosítsák a levélszavazás lebonyolítását  a magyar országgyűlés dönthet.

„Magyar Péter azt mondta, a szavazati jog és minden támogatás marad. Magyarországi állami szervei döntik el, hogy levélszavazás vagy valami más legyen. Amennyiben marad a levélszavazás, nem látok gondot, mert a levélcsomagok kézbesítését a posta végzi, de a postának joga alvállalkozókat felfogadni. Nem egyedülálló eset ez. Az, hogy a CMH aktivistái segítettek, azért fontos, mert a vajdasági magyar közösség tagjai időben tudtak szavazni. Sokkal kisebb volt az érvénytelen szavazatok aránya most, mint korábban. A vajdasági magyar közösség tagjai arra szavaztak, akire szabad akaratukból szerettek volna. Ha nem mondtunk volna semmit, akkor az elmúlt 16 év miatt, az előző kormánynak a nemzetpolitikáját méltányolták volna az emberek. Hogy négy év múlva kire godnak szavazni, sokban függ ez attól, hogy milyen nemzetpolitikája lesz a következő kormánynak.”

Surányi szerint nem kellene a határon kívüli pártoknak a magyarországi kampányban részt vennie.

„Nem kell beszédet tartani egy magyar városban egyik párt oldalán, a szavazás napján. Ez nem volt etikus. Nem jó, hogy az ember a süllyedő Titanicra vesz jegyet, még akkor sem, ha a vesztésre álló párt sokat tett a vajdasági magyarságért. A pénz nem a Fidesz pénze, a magyar adófizetők pénze volt”, mondta a VMP elnöke.

Pásztor megkérdezte Surányit, hogy a VMP pártatlan volt-e? Azt kommunikálta-e, hogy a magyar emberek döntsék el, vagy nem mondták meg, hogy kit tartanak támogatandónak. De én úgy emlékszem, hogy kiálltak a TISZA párt mellett…

A műsor végén Pásztor megkérte Surányit, mondja a szemébe, hogy kolostorba kellene vonulnia és vezekelnie a bűneiért, mert ilyesmiket írt a VMP oldalán.

„Legyünk őszinték: mi a VMSZ részéről a VMP ellen egy mocskolódó közleményt, negatív kommentet nem írtunk. A VMP oldalára pedig ilyen szövegek kerülnek megfogalmazásra. Továbbra is azt mondom, a sértések ellenére üljünk le, beszéljünk, hogy legyen magyar jövő Vajdaságban”, mondta Pásztor.

Surányi azzal védekezett, hogy figuratív szánta a kolostort, miszerint megbánhatná a vezetőség, hogy téves lóra tett.

A sajtó helyzetéről

Surányi szerint a függetlenség hiánya a legnagyobb probléma, és minden ellenzéki csoportosulást kizártak, azok, akik a VMSZ ellenőrzése alatt vannak.  A VRT és a Szabad Magyar Szó, ami teret adott nekik.

Pásztor Bálint azt mondta, ő egy politikai párt vezetője, nem az ő dolga szerkeszteni és véleményt mondani se.

„Visszafelé is meg lehet ezt kérdezni, azokban a médiumokban, amely nem MNT alapítású, a VMSZ-ről, meg a tevékenységünkről mikor jelent meg pozitív hangvitelű írás?”, tette fel a kérdést Pásztor.

Lehetséges-e az együttműködés?

„Azt kellene eldönteni, nem nekünk, az önmagukat ellenzékiként bemutató szervezetek milyen viszonyban vannak egymással. Mi mindenkivel, akinek ötletei vannak, meglátásai vannak, nagyon szívesen leülünk, a VMP-vel és a Vajdasági Magyar Újrakezdéssel, a civil szférával, az értelmiségi réteggel is. Tudomásom szerint a VMP egy civil szervezet. Számos szervezettel folyamatos a kapcsolattartás, ezt nevezzük mi közösségépítésnek”, mondta a VMSZ elnöke.

Surányi Zoltán feltételeket szabott: együttműködnénk, ha felmondanák a koalíciót a Szerb Haladó Párttal és felszabadítanák a sajtót, mire Pásztor azt mondta, hogy ne szabjanak egymásnak feltételeket.

A műsor végén mindketten azt mondták, a vita egy következő műsorban folytatódhat.