Ma először éreztem magam a vajdasági magyar közösség teljes értékű tagjának. Pásztor Bálint, a mi urunk, végre nyilvánosan is kimondta a nevemet. Hiába minden korábbi elismerés, hiába a szakmai munka, a közösségépítés, a nemzetközi megjelenések – úgy tűnik, a valódi beavatás mégiscsak az, amikor egy politikus nyilvánosan megpróbál hitelteleníteni. Ez az a pillanat, amikor az ember megérkezik – így reagált Facebook bejegyzésében Rózsa Zsombor a VMSZ elnökének, Pásztor Bálintnak a Szabadkai Magyar Rádió Napindítójában tett kijelentésére.
„A módszer különösen elegáns volt: felrótta, hogy valaha a Vajdasági Magyar Szövetség tagja voltam.
Vagyis azzal próbált lejáratni, amit ő maga képvisel.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Ez nem ellentmondás – ez már költészet.
Érdekes viszont az időzítés.
Valahogy nem akart ismerni akkor, amikor első délvidékiként Jó Ember díjat kaptam.
Nem ismert, amikor a 45. sakkolimpián bemutathattam a saját fejlesztésű oktatási programomat.
Nem ismert akkor sem amikor Sakknagyköveti díjban részesültem.
Sőt akkor sem, amikor a Világsakkfesztivál térképén éveken át a Sakktivity képviselte Szerbiát és Szabadkát egy világviszonylatban is egyedülálló koncepcióval.
Nem ismert, amikor tizennégy alkalommal hívtam össze közéleti szereplőket azért, hogy örömet szerezzünk a vajdasági magyar gyerekeknek.
Nem ismert amikor 34 gyermekrendezvényt szerveztem lényegében saját anyagi forrásból.
Nem ismert akkor sem, amikor új oktatási modelleket építettem, vagy amikor jeleztem, hogy a saját programjaimat eltulajdonítják majd rászervezik az enyémekre – finoman szólva is sajátos módon.
És különösen nem ismert akkor, amikor a Funchesstic! fesztivált anyagi források hiányában nem tudtam megvalósítani és végleg megszünt.
De ma – ma minden a helyére került.
Ma tudta, hogy ki vagyok.
Sőt, azt is tudta, hogy valaha az ő pártjának tagja voltam.
És itt válik igazán érdekessé a történet:
ha ennyi év alatt nem számított, hogy „saját ember” vagyok,
ha nem volt fontos támogatni, jelen lenni, vagy egyszerűen csak korrektnek lenni,
akkor felmerül a kérdés:
kit képvisel az, aki sem a közösségét, sem a saját embereit nem ismeri fel időben?
A politika alkalmazkodik az érdekekhez.
Az ember viszont – jobb esetben – az értékrendjéhez.
És teljesen természetes, hogy eljön egy pont, amikor a kettő már nem fér meg egymás mellett” – olvasható Rózsa Zsombor reagálásában.
A Vajdasági Magyar Újrakezdés koordinációs testületének elnökévé választott szabadkai pedagógussal készült videóinterjú ITT tekinthető meg.
